Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

254 de vér szerint. Riezler szerint a gyermek törvényességét egyedül az első férj támadhatja meg. Érvényes házassága fennállása alatt született a gyermek, ö a nő férje, tehát gyermekének az atyja, így a BGB. szabályainak szigorú alkalmazásával odajutunk, hogy ha az erre jogosított férj a gyermek törvényességét nem támadja meg, a gyermek az övé marad. A BGB.-bői hiányzanak a szabályok, melyek az ilyen kettős atyaság rendezésével az élet való tényállásának megfelelő jogi tényállást alapoznak meg. A jog parallel házasság fennállását, a kettős házasságot nem türi meg, Riezler kifejezésre juttatja azt az álláspontot hogy az érvénytelen házasság nem konkurrálhat az érvényessel. b) Az előbbi jogi helyzet áll elő, ha az asszony tévedésében, hogy férje meghalt, esetleg helytelen halotti bizonyítvány alapján, második házasságot köt. Az érvényes első házasság fennáll. A második házasságból született gyermek nemcsak nemző atyjának törvényes gyermeke, hanem az asszony első férjének is, akit egyedül illet meg a gyermek törvényességének megtámadási joga. c) Ha a nő első házassága érvényességének tudatában második házasságot köt, de második férje a házassági akadályról nem tud, minthogy egyik oldalon jóhiszeműség forog fenn, a született gyermekek a második házasság viszonylatában is törvényesek, de az első házasságból való törvényes gyermekeknek tekintenek mindaddig, míg az első férj törvényességüket meg nem támadja. d) Ha az első házasság semmis vagy megtámadható volt, de az első esetben ítéletíleg semmisnek nyilvánítva, a másodikban megtámadva a második házasság megkötésekor még nem volt, létrejöhet egy második házasság, jóllehet az első egyelőre még fennáll és ismét elénk állnak a kettős házasság esetei. Ha az első házasság semmis, azért mig fennáll, a házasság hatásait fejti ki ügy személyi mint vagyoni vonatkozásban. A fennállása ellenére mint tiltó akadály ellenére kötött újabb házasság érvényes. A belőle született gyermekek úgy az első, mint a második házassági viszonylatban törvényesek lehetnek. (A semmis első házasság természetesen putativ házasság.) e) Házassági törvényünk tiltó akadálynak kifejezetten csak a semmis házasságot nyilvánítja. (21. §.) Viszont, az érvényesen fennálló korábbi házasság újabb házasság megkötésének bontó akadályát képezi. Érvényesen fennáll az érvényes házasság, míg meg nem szűnik és a megtámadható házasság, míg érvénytelenné nyilvánítva nincs. (Ht. 12. §. Nem köthet házasságot az, kinek korábbi házassága meg nem szűnt, vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs.) A semmis házasság érvénytelen és mint tiltó akadály hat. A megtámadható házasság, bár érvénytelenítése a megkötés idejére visszaható hatállyal bir, míg fennáll, érvényes házasság és bontó akadályként minősül. Az ellenére kötött újabb házasság semmis. A belőle született gyermekek törvényessége, feltéve, hogy a második házasságban nem tekintetnek törvényteleneknek (pl. mert mindkét házastárs tudatosan lépett a bigám házasságra), mindkét házassági vonatkozásban megállapítást nyerhet.