Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kincstári magánjog

247 cludentia nyilvánvaló megegyezését arranézve, hogy utóbbi az előbbi üzletét folytatni fogja. Az 1923: VII. t.-c. 70. §. 1. bek.-e még ennek megfelelően állapította meg az üzletutódnak a köztartozásokért való felelősségét, kimondván, hogy „kereskedelmi üzleteknek szerződés útján való átruházása esetében az átvevő új tulajdonos felelős az átruházott üzletből eredő köztartozásokért". Azonban a betegségi és baleseti biztosításról szóló 1927: XXI. t.-c. 26. §. ut. bekezdése, továbbá az öregség, rokkantság, özvegység, árvaság esetére szóló kötelező biztosítás tárgyában kelt 1928: XL. t.-c. 27. §. 6. bek.-e már jóval tovább mentek. Kimondották ugyanis, hogy az e törvények által előírt járulékért, pótjárulékokért, és a munkaadót az ezen törvények alapján az intézet javára terhelő megtérítésekért az üzemutódok az eredeti munkaadóval egyetemlegesen felelnek, hozzátéve mindjárt, hogy az üzemutódlást az üzemnek az eredeti adós üzemével való azonossága esetén a szerzés jogcímére tekintet nélkül meg kell állapítani". E törvények szerint a felelősségnek egyedüli előfeltétele tehát az üzemazonosság, és emellett minden, tehát az is közömbös, hogy a felelőssé tett második személy az elsővel akár kifejezetten, akár pedig a jelekből megállapíthatóan csakugyan megegyezett-e abban, hogy üzletét folytatni fogja. Ami tehát az üzletátruházási törvényben a lényeges volt: az előddel az üzlet folytatásában való megegyezés, és ami ennélfogva jogérzetünk szerint jogalapot adott a felelősség konstituálhatására, az már közömbös e törvények szerint, aminthogy a Munkásbiztosítási felsőbíróság 1928 végén hozott 8. sz. jogegységi döntvénye ki is mondta, hogy ,,a munkaadók a betegségi és balesetbiztosítási járulékokért, pótjárulékokért, balesetbiztosítási díjakért és a munkaadót terhelő megtérítésekért az eredeti munkaadóval való egyetemleges felelőssége szempontjából az üzemutódlást nemcsak abban az esetben lehet megállapítani, ha a későbbi üzemtulajdonos az üzemet az említett munkásbiztosítási köztartozásokkal hátralékos munkaadótól megszerezte, hanem az üzemutódlás az üzemnek és üzemelődtől megszerzése (átszállás) nélkül is megállapítható az üzemazonosság bizonyítására alkalmas egyéb ténykörülmények alapján." Ha tehát a fűszeres helyébe fűszeres jön, habár az elsőnek üzletéhez semmi köze (új bérlet, időbeli hézag, új berendezés, más árúk, más üzleti kapcsolatok, az elsőt elárverezték, stb., stb.), felelőssége adva van. Ám fűszeres helyébe még jöhet más is, de kávéház, szinház, malomüzem stb. helyébe nehezen, vagy legalább is csak nagy gazdasági értékpusztulás árán, mert berendezésüket el kell kótyavetyélni, sőt a malmot, — amely nem is alakítható át, —