Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról
25 kozó megállapodás érvénytelen, de csak a kielégítési jog megnyilása előtt létesített megállapodás. Amikor a hitelező joga a zálogtárgy értékesítésére már gyakorolható — hitelező és adós szabadon állapodhatnak meg a törvénytől eltérő értékesítési módban is. Az 1910/1920. sz. alkalmazotti rendelet 23. §-a érvénytelennek nyilvánítja a rendelet 2—7., 9., 12. és 13. §-aitól az alkalmazott hátrányára eltérő megállapodást. Az idevágó bírói gyakorlat szerint a felmondással kapcsolatosan létrejött ily megállapodások nem érvénytelenek. A kényszeregyességi rendelet 78. §-a érvénytelennek mondja ki az úgynevezett superkvóta kikötését. Bírói gyakorlatunk (Curia 4148/1928. sz. határozat idézi dr. Sándorify Kamill: Kényszeregyességi eljárás bírói gyakorlata 170. 1.) a kényszeregyesség megkötése után létrejött megállapodást érvényesnek ismeri el. A felsorakoztatott példákból nyilvánvaló, hogy a jogszabályok cogens jellegének idői határokhoz való kötése a védelemnyujtás szükségéhez kíván igazodni és a törvény védelmét arra az időre akarja szorítani, amíg az adott helyzet szerint a fél önmaga gondoskodásával érdekeit kellőképen védeni nem tudná. Ha a jogszabályok cogens jellegének ezt az időszakra korlátozottságát az említett elvből kifolyóan általánosságban helyesnek kell is elfogadni, mindenkor eseti vizsgálat dolga, hogy mikor szűnik meg az a helyzet, amikor már a legis provízió szüksége elesik és komoly érdekek veszélyeztetése nélkül a humana provízió az egyes érdekelt saját gondoskodása léphet a törvényileg biztosított oltalom helyére. En nek a kritikai szempontnak a vonalán a jogszabály helyesen húzza meg az idői határvonalat a zálogtárgy értékesítési szabályaira, de már kétséges, hogy helyesen van-e a határvonal az alkalmazott érdekvédelménél a felmondás időszakára, vagy a superquóta esetén a kényszeregyesség elfogadására meghúzva. Ügy érezzük, hogy a létszaki cogenség jelenségére szükséges volt rámutatni, mert tudtunkkal ennek a jelenségnek irodalmi felismerése elmosódott és a jogi fogalmaknak a gyakorlatban való elnagyolt hivatkozása, amely a létszaki cogenségre tekintettel nincs, sokszor zavart okoz. B. S. Határozott időre szóló bérleti szerződések revíziója. Egy konkrét per kapcsán felmerült az a nagy érdekű kérdés: lehet-e bírói úton való mérséklését, avagy felbontását kérni azoknak a szerződéseknek, amelyeket még jobb gazdasági viszonyok közepette több esztendőre kötöttek meg a felek és amelyek teljesítésére a bérlő magát — a beállott súlyos gazdasági viszonyok miatt — képtelennek érzi?
