Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

133 kihallgatását jogszabály megsértése nélkül mellőzhette, mert jogszabály az is, hogy a magyarázati eszközök nem használhatók fel oiyan jog érvényesítésére, amelyet a végrendelet nem tartalmaz, vagy az örökhagyó oiyan szándékának megállapítására, amelyet végrendeletből kiolvasni nem lehet. Már pedig az örökhagyó pontosan határozta meg közvégrendeletében azt a vagyont, amelyet az utóöröklés tárgyául kijelölt, kétséget kizárólag rendelkezik az iránt, hogy az utóöröklés megnyíltakor kihasítani rendelt előhagyomány után fennmaradó és az L r, alperesnek netáni férjhezmeneteléig csak birtokában és élvezetében meghagyott hagyatékot a maga egészében az utóörökösök öröklik, — egyúttal szigorúan követendő végakarataként hagyja meg az L r. alperesnek, hogy a tőle öröklött vagyon állagát őrizze meg és azt elidegenítések útján ne csorbítsa. Örökhagyó közvégrendeletének azzal a világos és határozott rendelkezésével szemben tehát amely általános örökösét a tőle öröklött egész hagyaték fentartására és a kijelölt feltétel beálltával az utóörökösök részére leendő átadására kötelezi, nem eredményezhetett volna kedvezőbb határozatot a közvégrendelet tartalmával ellenkező annak a tényállításnak a bizonyítása, hogy örökhagyó az utóöröklés megnyíltakor meglévő vagyon alatt nem egész hagyatéki vagyonát, hanem a hagyatéknak csak az I. r. alperes halálakor netán jelentkező állagát értette, — következőleg nincs jogszabály sértés abban, hogy a fellebbezési bíróság az idevonatkozóan felhívott tanúbizonyítást perújítási okul el nem fogadta. (193L dec. 17. — P. III. 1918/1931.) 174. Mt. 1954. §. — Végrendelet megtámadására jogosultság. — A végrendelet megtámadására csak az jogosult, akit az adott esetben végrendelet hiányában az öröklési jog megilletné, K. Minthogy pedig a meg nem támadott tényállás szerint az örökhagyónak két féltestvére maradt, — akik közelebbi rokonai mint a felperesek (unokatestvérek), ennélfogva azt kellett volna kimutatniok, hogy az örökhagyó hagyatékában olyan ági vagyon maradt, amely nem a féltestvérek, hanem az ő águkról hárult az örökhagyóra. Vitatták ugyan a felperesek, hogy a féltestvérek lemondás folytán kiestek az öröklésből, —ez azonban nem helytálló, mert saját előadásuk szerint a féltestvérek nem az ő, hanem az alperes javára mondottak le. (1931. okt. 22. — P. I. 4424/ 1929.) 175. Mt. 2008. §. — Kötelesrész után járó kamat. — A kötelesrész után ugyan az örökhagyó halálától kezdve jár rendszerint a kamat, azonban erre a követelésre nézve is áll a 460. számú elvi határozatban foglalt az a szabály, hogy a hitelező indokolatlan késedelmével elveszti a jogot ahhoz, hogy hoszszabb időről felgyűlt kamatokat követelhessen. (K. 1931. dec. 4. — P. I. 5537/1929.) 176. Mt. 2008. §. — Kötelesrész iránti követelés kamata. — A 460. számú elvi határozat értelmében a hitelező indokolat-,