Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

238 pontja jutott érvényre, amely a bérösszegek revideálását tisztárr a változott gazdasági viszonyokra való tekintettel követelte. Mindkét könyvecske haszonnal forgatható és jogi irodalmunknak nyereségét képezi. F. P. Könyvszemle. 1. Dr. Marton Géza egyetemi tanár: Bonus paterfamílías. A kártérítési jognak kiváló művelője ebben a kis füzetben a római jogi források és szövegkritika alapján kimutatja, hogy a culpának, a vétkességnek külömböző fokozatai és annak büntetőjogias, szubjektiv, a kártérítésre kötelezett személyes viszonyai után igazodó fogalma nem a klasszikus római jog találmánya, hanem későbbi interpolációk, beszúrások eredménye. A szövegkritika megdönti egyes jogi íróknak azt az érvét az objektív felelősség kártérítési elve ellen, hogy az valami új, mesterkélt elmélet és hogy a kártérítés alapelve eddig mindig a szubjektiv vétkesség volt. Szerző kimutatja, hogy a klasszikus római jog közelebb állott az objektív kártérítési elvhez, mint a szubjektiv vétkességi elmélethez, mert a culpát objektíve és absztrakté, egy alapul vett ideális mérték és nem az egyes személyek egyéni képességei szerint mérte. Az élvezetes és világos stílusban írt kis füzet mindenesetre alkalmas az objektív kártérítési elvnek jogtörténeti alapon való erősítésére. 2. Dr. Ehrnthal Aladár: Állatszavatossági jog. A mű az 1923. évi X. t.-c. egyes paragrafusaihoz írt kimerítő magyarázatok és joggyakorlat gyűjtemény kapcsán az állatszavatossági jog és a vele összefüggő magánjogi, perjogi és végrehajtási kérdések teljes anyagát adja. Részletesen foglalkozik különösen az állatszavatossági jogban szerepet játszó időmeghatározásokkal, mint a szerződésmegkötési, átadási, értesítési, vélelmi, szavatossági stb. idő, melyek az igény elbírálása és érvényesíthetősége tekintetében nagy fontossággal bírnak, azokkal az esetekkel, ahol írás kell és a vétel felbontásának szabályaival. A könyv e speciális kérdés anyagát a gyakorlati jogász szempontjából kimerítően tárgyalja. 3. Dr. Altorjay Sándor: Anonymus. A magyar Jogászegyesület kiadásában megjelent mű a magyar történet és jogtörténet régi izgató kérdésével foglalkozik: ki volt Béla király névtelen jegyzője és e krónikának különösen a magyar jogtörténetre, a királyi tanácsnak a vezérek korára visszamenő eredetére és a vármegye kialakulására vonatkozó adatai megállnak-e a történelmi kritika világánál? Szerző érdekes következtetéssel mutatja ki a krónika adatainak helyességét. A munka végén Anonymus személyével foglalkozik és arra a megállapításra jut, hogy a névtelen jegyző Kapatán egri püspök környezetéhez tartozó egervidéki pap volt. Sz—i.