Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

232 bajokértsem. Ha volna valami igazságbeli eltolódás a nyugellátás ügyében a kar fiataljai és öregjei között, ennek nézetem szerint nem az az elintézési módja, hogy a mai viszonyok dacára a tagok által fizetendő járulékokat ilyen nagy mértékben emeljék. Igen! Magam is fontosnak tartanám az ellátási összegek emelését az intézeti vagyon megtámadása nélkül, de nem ilyen áldozattal. A nyugdíjintézet vezetőségének volna kötelessége, hogy megtalálja a pénzügyi lehetőségét az adott keretek között annak, hogy az ellátási díjakat mégis emelni lehessen. A mai viszonyok mellett mindenesetre nehéz kérdés, hogy lehet a díjtartalék és a vagyon értékálló voltát biztosítani és ezért is alkalmatlan az idő a járulékok felemlésére. Azt hiszem, hogy dr. Oppler Emil az ,,Ügyvéd" című lap májusi számában adta — bár rövid, de helyes — kritikáját a nyugdíjintézet pénzügyi vezetésének. Nem hiszem, hogy ezekután az ügyvédi kar a mai viszonyok mellett valami nagy lelkesedéssel fogadná a járulékok emelésének tervét. D. B. Z. Dr. Leopold Elemér: Az ügyvédi rendtartás tervezete indokolással. Szerző könyvalakban adta ki azt az ügyvédi rendtartási tervezetet, melyet a m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készített. A tervezet egyes szakaszaira nézve foglalhat el valaki ellenkező álláspontot, de kétségtelen, hogy a tervezet egységes elgondolás, még pedig magas etikai alapon nyugvó szemlélet eredménye és szabatos szövegezésénél és sok helyen meggyőző indokolásánál fogva alkalmas arra, hogy a megalkotandó ügyvédi rendtartásnál figyelembe vétessék és sok helyes intézkedése abba felvétessék. A tervezet a zárt ügyvédség alapján áll. Ennek az intézménynek helytelenségéről más alkalommal már e sorok írója is nyilatkozott, itt nem akarom mindazon érveket pro és contra ismételni, melyeket ezzel az intézménnyel kapcsolatban felhoztak. Az előttünk fekvő tervezet mindenesetre legalább abban a tekintetben figyelemreméltó, hogy igyekszik a numerus claususszal kapcsolatban a felvételnek a bizottság discretionális hatalmával járó veszélyeit a minimumra csökkenteni, sőt a törvényellenesen szavazó bizottsági tagot kártérítési kötelezettséggel sújtja. Azonkívül a bízottság határozata ellen panaszt enged a kir. ítélőtáblához és a felvétel kérdésében különben is általában a bejegyzés ideje dönt. Kétségtelen, hogy ezek az intézkedések lehetőleg kizárják a felvételnél a kivételezés lehetőségét, de akkor viszont nem tudom, mennyiben áll az indokolásnak az a része, mely a zárt számot közérdekűnek és az ügyvédi tekintélyt emelőnek mondja. Ha a numerus claususnál csak a sorrend és nem valamilyen kiválasztás érvényesül (és kétségtelenül csak ez a megoldás veszélytelen), akkor ez puszta