Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál
.230 Kártérítés helytelen szakértői becsüért. A felperes egy ingatlanra kölcsönt nyújtott, amelyik ingatlan értékére vonatkozóan az alperes állandó bírósági szakértői esküjére utalással becsülevelet állított ki, amely becsüleveiében a megbecsült építési telek területére a valóságos terület 30-szorosában volt megjelölve. A hitelező az ingatlan végrehajtási árverésénél követelésére fedezetet nem kapott. Kártérítési keresetet indított a valótlan becsülevél kiállítása alapján a becsülevelet kiállító alperes ellen. Az esetet elbíráló német felebbezési bíróság a keresetet elutasította, mert nézete szerint a szakértő durván hanyag (grobfahrlássig) magatartása mellett szándékos károkozásról és a jó erkölcsökbe való ütközésről nem lehet szó. A Reichsgericht (az ítéletet közli a Juristische Wochenschrift 1932. márc. 26-i száma 937. old.) a felülvizsgálatot alaposnak találta és kimondotta, hogy a forgalomban szokásos gondosság elmellőzése adott körülmények között a jó erkölcsökbe ütközhet és az eljáró fél egy vagyoni károsodás előidézésével ép úgy számolni tartozott, mint rosszhiszemű cselekvés esetén. A szakértőnek valótlan adatokat tartalmazó véleménye kiállításakor számolnia kellett azzal, hogy mások, akik az ő szakértői véleményén elindulnak kárt szenvedhetnek. A dolus eventualis épen tehát a kártérítési felelősséget megállapítja, mert ily eljárás a helyesen gondolkodó emberek tisztességérzetét (Anstandsgefühl aller gerecht und biliig Denkenden) sérti. A kár előreláthatóságának kérdésével az ítélet nem foglalkozik, csak a dolus eventualis kapcsán említi, hogy az alperes képzetében élni kellett, hogy a becsülevél olvasója a telek értéke felől tévedésbe esik és ezáltal károsulhat. Gyakorlatilag a kár előreláthatósága az adott esetben vitás sem lehet, mert kézenfekvő, hogy a szakértőnek számolnia kellett azzal, hogy a becsülevél nem a ládafiók számára készül, hanem nyilván tájékoztatás céljaira és ebből folyik, hogy aki ezt a becsülevelet tájékoztatás alapján elfogadja, kár fogja érni. B. S. ÜGYVÉDSÉG. Még néhány szó az ügyvédi nyugdíjról. Ügyvédi gyám és nyugdíjintézetünk közgyűlésével kapcsolatban a közelmúltban több oldalról hallottunk hozzászólást az ügyvédek és hátramaradottainak nyugdíjintézeti ellátásáról. Abban úgyszólván minden ügyvédi óhaj tökéletesen megegyezik, hogy a kar lehető megterhelése és az intézeti vagyon sérelme nélkül az ellátási díjaknak legalább a legszerényebb megélhetést biztosító nivóra való emelését kellene célunkul kitűznünk. A nyugdíjintézet vezetősége a