Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezések

209 honorálnia kell. Mivel azonban a beolvasztó részvénytársaságnak érdekében áll, hogy függő tételei túlhosszú ideig ne maradjanak, ennélfogva ajánlatosnak tartanok, hogy de lege ferenda a 216, §-ban (214. §.) foglalt rendelkezések kiegészíttessenek egy oly rendelkezéssel, amely szerint ha a beolvadó részvénytársaságbelí részvényesek a cserét egy bizonyos záros határidőn belül nem eszközlik, (amely határidő méltányosan 3, vagy 5 esztendőben is megállapítást nyerhet), úgy a beolvasztó részvénytársaság feljogosíttassék a csererészvényeknek a bíróságnál, vagy esetleg a Pénzintézeti Központnál való letételére, vagy pedig az Entwurf 169. §-ában (második szöveg 168. §.) foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, a be nem mutatott beolvadó részvénytársaságbeli részvények hatálytalanítására.4) Ezzel elejét vehetnők annak, hogy évek hosszú során keresztül egy-egy fúzióból eredőleg kisszámú függő tétel maradjon. Hiszen a méltányosság szerint sem kívánható a beolvasztó részvénytársaságtól, hogy a beolvadó részvénytársaságbelí részvényes érdekeit nagyobb gondosság kifejtésével védje meg, mint amelyet ez a részvényes sajátmaga tanúsít. Visszatérve a 216. §. (214. §.) 4-ík bekezdésében említett bizalmi személyre, meg kell jegyeznünk, hogy ez a bizalmi személy nem azonos azzal a bizalmi személlyel, akit a magyar bírói gyakorlat teremtett meg a KT, 161. §-ában foglalt rendelkezések nyomása alatt, annak biztosítására, hogy a beolvasztó részvénytársaság a megszerzendő részvényeket üzérkedésre nem fogja felhasználni. A magyar bírói gyakorlatban szereplő bizalmi személy a részvények megszerzése céljából kreáltatott, mig a 216. §. (214. §.) 4-ík bekezdése szerinti a részvények átvételére, a beolvadó részvénytársaságbeli részvényesek megbízottjaként. Átveendőnek tartjuk a magyar javaslatba is a 4-ik bekezdés szabályait. A Treuhánder és a beolvadó részvénytársaságbeli részvényesek közötti jogviszony a megbízás szabályai szerint bírálandó el. Az egyesülésre vonatkozó határozatban Treuhánder nyilván csak akkor fog szerepelni, ha meg van a lehetőség arra, hogy a beolvadó részvénytársaságbeli összes részvények az ő kezeiben összpontoíttatnak, mert hiszen a beolvasztó részvénytársaság ellenkező esetben az összes csererészvényeket nem fogja a nevezettnek kiszolgáltatni. Miután pedig ez esetben egészen egyszerű a lebonyolítás, indokoltnak tartjuk az egyesülés cégbírói bejegy4) L. Kuncz második tervezetének 143. §-át.