Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - A hitelsértésről szóló törvényjavaslat

18 A javaslat 1. §-a mégis felvette a jogtalanság tényálladéki elemét, mintha az adós vagyona a hitelezőjének dologi biztosítékul, vagy várományul szolgálna. Ez azonban €gy teljesen elhibázott és téves szemlélet. A tulajdonos mindig jogosan csökkenti (idegeníti, vagy terheli) kielégítési alapul szolgáló vagyonát, s ezen cselekménye csak akkor lesz jogellenes, ha azt azzal a célzattal végzi, hogy hitelezőjének kielégítését meghiúsítsa, vagy csorbítsa, A javaslat azonban sajnálatos módon elejti a célzatot s ezért e törvényhely sok alaptalan vádemelésnek lesz indoka s ami nagyobb hiba, félő, hogy számos merész perspektivájú gazdasági initiativát fog csirájában elfojtani. Ha már a célzat elhagyatott, feltétlenül szükségesnek tartanok egy megfelelő időhatár (pl. a követelés lejárta előtt 3 év) felvételét, mely a megelőző cselekmények büntetlenségét biztosítaná. Különben a gazdasági alanyok cselekvési készségét a büntetéstől való — legtöbb esetben alaptalan — félelem fogja megbénítani. Hisz az 1. §. olyan ál talánosságban van megszövegezve, hogy annak alapján — az indokolás szerint — büntetés alá eshetik az is, aaki a hitelező kielégítési jogának megnyíltát évekkel megelőzően pl. egy óvási cselekményt szándékosan elmulasztott, kezességet vállalt, avagy adósának kezesét a kötelemből kiengedte.3) A 4. §. a hitelezők kielégítésének gondatlanságból történt meghiúsítását vagy csorbítását rendeli büntetni az esetben, ha az adós pazarlása v. nagymértékben hanyag, v. líönnyelmű üzletvitele következtében vált fizetésképtelenné, illetve, ha a fizetésképtelenségét kellő időben be nem jelentette. A második bekezdés exemplifícative sorolja fel, hogy a kereskedőnek minő cselekményei, illetve mulasztásai merítik ki e vétség tényálladékát. Arra azonban nem ad példát, hogy a nem kereskedő pl. mezőgazda, mikor lesz büntethető e §. alapján, noha az első bekezdés a hanyag és könnyelmű gazdálkodást is büntetni rendeli. A hiányt annál inkább pótlandónak tartjuk, mert a törvényhozást könnyen az elfogultság vádja érheti, hiszen a kereskedőre felhozott exemplifícatio (aránytalan hiteligénybevétel, tőzsdei játék, a könyvvezetés hiánya stb.) teljes mértékben állanak pl. a nagyobb gazdaságokra is. Bizonytalan meghatározás a fizetésképtelenségnek ,,kellő időben" való be nem jelentése. A fizetésképtelenség nyilvánosságrahozatalát a legtöbb esetben nem a kielégítési alap csökkentése, hanem a vállalkozás megmentése érdekében halogatják. A gazdaság alanyaínak legnagyobb y) Indokolás 12. old.