Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Feltünő felsőbírósági döntések a csődjogi megtámadás bírói gyakorlatában s a bizományi jogviszony

VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1932. JÚNIUS POLÖARI JOG Feltűnő felső bírósági döntések a csőd jogi megtámadás bírói gyakorlatában s a bizományi jogviszony. Irta: Dr. Weissberger Imre. A Magyar Hitelezői Védegylet ügyésze. I. A csődjog jelentőségét még ma sem lehet lebecsülni, annak ellenére, hogy a kényszeregyesség, mint csődelhárító intézmény, nemkülönben a jogrendszerünkbe ugyancsak beillesztett önkéntes- és kényszerlikvidáció kétségtelenül lényegesen hozzájárultak a csődügyek apasztásához. De mentől sivárabbak a gazdasági élet tünetei, mentől nagyobb az elszegényedés és mentől inkább kevesbednek, elsorvadnak az ipari- és kereskedelmi üzemek prosperitásának esélyei, s mentől tovább várat magára a parancsoló szükséggé vált kényszeregyességi novella, annyival inkább csökkennek a kilátások arra, hogy a szanálást célzó gazdasági jellegű intézmények valóban és teljes mértékben megállják helyüket és a gazdasági élet számára a kívánt eredményeket érlelik meg. Ellenkezőleg, egyenes arányban a gazdasági leromlással: a reformra szoruló, mert régen túlhaladott kényszeregyesség és likvidáció is nem ritkán inkább előőrsévé és előkészítő tanfolyamává vált az oly sokszor elkerülhetetlenné váló csődnek, semmint annak a célnak, mely a kényszeregyesség és az ezzel kapcsolatos intézmények zászlajára van írva, t. i. az igazi szanálásnak, az üzemekben rejlő személyi és tárgyi értékek konzerválásának és termékeny kihasználásának. A tőke, amely a kereskedelmi és ipari üzletvitelnek éltető eleme és életfeltétele, mindinkább eltűnvén, magától értetődő gazdasági következmény gyanánt jelentkezik a szanáló intézmények gazdasági jelentőségének megcsökkenése. A csőd pedig megint kezdi megközelíteni békebeli szaporaságát és mint jogintézmény úgy számbelileg, mint a benne felölelt értékek folytán olyan pozíciót foglal el, amelynek problémáival ismét komolyan számolni és foglalkozni kell. 1