Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

ti A polgári perrendtartás szabályaitól külön eltéréseket is állapít meg ez a törvény (15., 19., 21., 22., 23., 28., 29., 30. §-ok) azokra a perekre, amelyeknek tárgya 1. társadalombiztosítási jogviszony létének vagy nem­létének megállapítása; 2. a biztosítottnak az intézettől járó valamely köve­telése; 3. az intézetnek járulék, pótjárulék, díj vagy pótdíj iránti követelése; 4. a biztosítottnak a munkaadó elleni betegségi segély vagy baleseti kártalanítás iránt érvényesített követelése. 13. §. A kiskorú munkavállalónak is van perbeli cse­lekvőképessége azokban a perekben, amelyeket munka­adója vagy az intézet ellen indít, kivéve, ha tizennégy éves­nél fiatalabb vagy ha elmebeteg, gyengeelméjű vagy siket­néma. Ha kiskorú viszi a pert, az idézővégzéseket és az el­járást befejező határozatokat az ismert törvényes képviselő­vel és az árvaszékkel is közölni kell, ezekben a perekben a. törvényes képviselő és az árvaszéki ügyész is gyakorolhatja a fél jogait. Ha a fél kiskorú, gyámság vagy gondnokság alatt áll, vagy ha gyámság vagy gondnokság alá helyezésére tör­vényes ok van, a bíróság az előbbi bekezdés esetein kívül is értesítse a per folyamatban létéről az árvaszéket és a szükséghez képest közölje vele azokat az adatokat is, ame­lyek a tiszti ügyész kirendelését (1877: XX. t.-c. 179. §. utolsó bekezdése) vagy az árvaszék más intézkedését kí­vánatosnak tüntetik feL 14. §. Betegségi segély vagy baleseti kártalanítás iránti perekben pertársaknak kell tekinteni és hivatalból perbe kell idézni azokat, akik az igénylővel együtt ugyanegy jog­alapon (megbetegedés, baleset) igényjogosultak lehetnek, így különösen a baleset következtében elhalt biztosított egyik hozzátartozója által indított perben a baleset folytán jogosított többi hozzátartozókat. 15. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a munkavállalók és hozzátartozóik a pertárgy értékére való tekintet nélkül személyesen eljárhatnak vagy meghatalma­zottal képviseltethetik magukat, de csak olyannal, aki az 1911: I. t.-c. 95. §-ában,;) felsorolt személyek közé tartozik. A bíróság a képviseletből kizárja azt, aki anélkül, hogy ügyvéd volna, felek képviseletét bíróságok vagy hatóságok előtt üzletszerűen folytatja. '') A polgári perrendtartásnak ama jogszabálya, mely a kötelező ügyvédi képviselet nem létében eljárni jogosult meghatalmazottakat sorolja fel.

Next

/
Thumbnails
Contents