Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY. 1932. évi IV. törvénycikk a társadalombiztosítási bíráskodásról. /. A társadalombiztosítási ügyek bíróságai. 1. §. Társadalombiztosítási ügyekben (3—7., 9. §.) a következő királyi bíróságok járnak el: 1. a budapesti központi kir. járásbíróság és azok a kir. járásbíróságok, amelyeket az igazságügyminiszter ezzel a hatáskörrel felruház, 2. a budapesti kir. ítélőtábla. A kir. járásbíróságok elsőfokon bíráskodnak. A budapesti kir. ítélőtábla társadalombiztosítási ügyekben ezeknek fellebbviteli és felsőbírósága (1911: I. t.-c. 4. §.)1); elsőfokon csak külön törvényes rendelkezés (9. §.) alapján jár el. Határozatait fellebbvinni nem lehet. 2. §. A kir. járásbíróságok társadalombiztosítási ügyekben mint egyesbíróságok bíráskodnak, a budapesti kir. ítélőtábla — még ha elsőfokon bíráskodik is — tanácsban jár el, mely elnökből és két bíróból alakul. A kir. járásbíróságok ítélőbíróból, továbbá egy munkaadó és egy munkavállaló ülnökből álló tanácsban bíráskodnak azokban az ügyekben, amelyeknek tárgya beteg segélyezési, baleseti kártalanítási, rokkantság, özvegység és árvaság címén járó ellátási igény, akár az intézet, akár a munkaadó ellen folyik a per, bányanyugbérbiztosítás körében pedig azokban a perekben, amelyeknek tárgya időelőtti keresőképtelenség címén igényelt szolgáltatás. Azt, hogy az ebben a bekezdésben felsorolt ügyekben mily határozatokat hoz a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. Ha valamelyik ülnök szabályszerű idézésére nem jelenik meg vagy eltávozik, a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az ellen az ülnök ellen, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a bíró ezer pengőig terjedhető pénzbírságot szab ki ') A polgári perrendtartásnak a felsőbíróságok felsorolását tartalmazó szabálya.