Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

115 tott keresetét, amelyet az elsőbíróság ilyen értelemben indított új keresetnek el is fogadott, mert a korábbi perben csak részítélet hozatott, míg ugyanabban a perben új keresetet még későbben is, (a végítéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig) lehet indítani. Minthogy a sertések felkutatásának költsége iránti követelés tekintetében az anyaper még nem nyert befejezést s abban végítélet még nincs, a felfüggesztés elrendelése pedig nem zárja ki új kereset indítását ugyanabban a perben és ezzel a sertések természetben visszaítélése iránti kereset összefügg: ezeknél fogva a felperes most elbírált keresete a Pp. 189. §-ának I. bekezdése alá eső új keresetnek minősül. Közömbös az, hogy a bírósági iroda egészen önálló keresetként új szám alatt iktatta az új keresetet és hogy az idézés a tárgyalásra miként történt. Azonban a fellebbezési bíróság állásfoglalásának — a végeredményt tekintve — a felperesre nézve sérelmes következménye nincs, mert a perfüggőség kérdése tárgytalanná vált azzal, hogy a felperes az első részítélet ellen beadott fellebbezését visszavonta és mert, az új kereset tárgyában is hozhatott volna a fellebbezési bíróság a Pp. 387. §-a alapján elkülönített végítéletet. A ténymegállapítás hiányossága miatt tett panasz is alaptalan, mert ha az ügy a megállapított vagy a megállapítható tényállás alapján eldöntésre alkalmas, a felülvizsgálati bíróság már magában az ügy érdemben ítél s csak eltérő esetben határoz esetleg feloldó értelemben. (Pp. 543. §. I. és II. bekezdés) az irányadó állásponthoz képest tárgytalan ténykedések megállapításának a mellőzése nem sért jogszabályt. így a jelen esetben sem. A felperes 38/F/A. jelű különirata úgy szól, hogy a fellebbezési kérelmét a felperes 107.722 P kártérítési tőke és kamata iránt követelésével leszállítja. A 39. sorszámú jegyzőkönyv pedig azt tartalmazza, hogy a felperes az ügy érdemére és kérdésre határozottan kijelenti, hogy nem követel pénzbeli kártérítést, hanem a disznók kiadását. Ezért a kir. Kúria ezt a megállapítása teszi a tárgyalási jegyzőkönyv és melléklete alapján a fellebbezési bíróság ama megállapítása helyébe, mely szerint a felperes „ebbeli (készpénzkövetelés iránti) igényét jogfenntartás nélkül a perből kikapcsolta." Bár az érdemi döntés tekintetéből ezúttal ennek jelentősége nincs. (1931. dec. 11. — P. VI. 2240/1930.) 148. Pp. 411. §. — Anyagi jogerő. — A keresettel érvényesített jog azonosságát nem állapítja meg egyedül a kérelemnek azonossága, hanem az magában foglalja a jog alapjául szolgáló tény és jogi alap azonosságát is, mert a jog csak az alapjául felhozott tényekkel való kapcsolatban és nem más tények folyományaként lehető jogerős elbírálás tárgya. K. A Pp. 411. §-a értelmében az ügy érdemében hozott ítélet csak annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. .... mint a fejben .... A jelen esetben azonban a ténybeli és jogi alap azonossága nem forog fenn. — Az 1925. évi március hó 25-én P. XXIV. 102.590/1925. szám alatt indí-