Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

nyugellátásról. Még a hadi holtnaknyilvánításnak is megvan a nyugdíjjogban a maga pendantja: a 7053/1922. számú belügyminiszteri rendelet (L. Rüblein: Nyugdíj jogszabályok I. kötet 133, 274, 312 és 313 old., a közigazgatási bíróság igen érdekes döntéseivel.). 2. A jogosultak — nyugdíjra, társadalombiztosítási járadékra, családi pótlékra stb. jogosultak — köre nagyban egészben a magánjogilag tartásra jogosítottak köréből kerül ki. Néhol azonban a közigazgatási természetű jogosítvány tágabbkörű a magánjoginál. A férjtartásnak a magánjogi praxisban félénken felbukkanó gondolata a társadalombiztosításban már határozott formát ölt: a feleség által eltartott munkaképtelen férj a feleség után járadékjogosult (1927: XXI. t.-c. 75. §. ut. bek., 1928: XL. t.-c. 58. §.). A betegségi biztosításban a feleséggel egyenlő mértékben igényjogosult az a nő, aki feleség hiányában a biztosított háztartását vezeti (tv. 32. §. 1. bek.), vagyis ekkor az élettárs a házastárssal válik egyenrangúvá. A mostoha gyermek járadékjogosultsága (1927: XXI. t.-c. 32. §. 1. bek., 77. §., 1928: XL. t.-c. 60. §.) a gyermekek irányában tágít a család mai fogalmán. Ugyanezek a szakaszok a bírói ítélettel az apáénak megállapított, sőt az elismert törvénytelen gyermeknek is járadékjogosultságot adnak, bár itt nem kell szükségképen avval operálnunk, hogy ezeket a gyermekeket az apa családjához tartozóknak minősítjük, hanem magyarázatként szolgálhat az a konstrukció is, hogy ezek a rendelkezések az apának a házasságon kívüli gyermek irányában fennálló tartási kötelezettségét vannak hivatva szuppleálni. Családi pótlék jár — törvényes vagy törvényesített édes vagy mostoha gyermek hiányában — a közalkalmazott háztartásában élő nevelt gyermek után is, de csak akkor, ha egyébként is vérrokon (7000/1925. M. E. sz. rend. 70. §.). Az állami nyugdíjtörvény 62. §-ának hatodik bekezdése a házasság érvénytelenné nyilvánításától számított tíz hónapon belül született gyermeknek is jogot ad a nevelési járulékra. Mivel a bírói határozattal már érvénytelennek nyilvánított házasságból származó gyermek legalább is prima vista törvénytelen: ez a rendelkezés csak akként illeszthető be szokott magánjogi fogalmaink keretébe, hogy vélelmezzük — juris et de jure — a putativitást, amire azért van szükség, mert a közigazgatási eljárásban a szülők vagy egyikük jóhiszemének megállapítása nehézségekkel járna. 3, Ki áll közelebb az elhalthoz: a házastárs vagy a gyermek? A jog nem egészben egyöntetűen felel erre a kérdésre. Igaz, hogy az örökösödési rendben a gyermek megelőzi a házastársit, ez a tétel azonban jelentékeny korrekturát szenved az özvegyi jog jogintézménye által, el is tekintve az özvegyi örökléstől és a közszerzeménytől amely utóbbi az élet szempontjából amúgy is az öröklés erejével hat. A tartási jogszabályok keretében már