Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

167 Svájc-al szemben nincsen olyan nemzetközi szerződés, vagy viszonossági gyakorlat, amely szerint az egyik államnak a másik állam területén elhalt polgárai után maradt ingó hagyaték a honossági államnak letárgyalás céljából kiadandó lenne. Az eddig előfordult esetekből megállapítható, hogy Svájcból csakis olyan ingó hagyatékok kiadását lehet kieszközölni, amelyek átmenetileg (ideiglenesen) Svájcban időző s ott elhalt egyének után maradtak, anélkül azonban, hogy e tekintetben gyakorlaton alapuló viszonosságról lehetne beszélni. Nem lehet tehát helye Svájcból az olyan ingó hagyaték kiadásának, amely olyan egyén után maradt, akinek az elhalálozás helyén volt utolsó rendes lakóhelye. Ennek megfelelően a Magyarországon lakó svájci állampolgárok itteni hagyatéka tekintetében az eljárás a m. kir. járásbíróság illetékes és az eljárás átengedésének (1894 : XVI. t.-c. 8. §. 2-ik bek.) — (14.108 1931. I. M. VII. sz. rendelet) nincs helye. Viszonosság, illetve viszonosságon alapuló joggyakorlat áll fenn még ingó hagyatékok kiszolgáltatása tekintetében Lengyelország-ga\, Törökország-ga\, Norvégiával, Görögország-gal, az Északamerikai-E gyesült Államok-kai is. Ez utóbbival érvényben van az 1926. évi XXI. t.-cikk (60.000/1928. I. M. rend.) Amennyiben a hazai bíróságoknak a viszonosság, vagy viszonosságon alapuló gyakorlat tekintetében kételyük merülne fel, vagy nincsenek a nemzetközi jogsegély tekintetében egyes államokkal szemben tisztában, a M. Kir. Igazságügyminiszterium nemzetközi jogi osztályához fordulhatnak, ahonnan a szükséges felvilágosításokat és adatokat mindenkor megkaphatják. Ingó és ingatlan hagyatékok tekintetében a rendes szabályoktól eltérőleg különös gyakorlat áll fenn Egyiptommal szemben. A m. kir. igazságügyminiszter 65.825/1928. I. M. VII. számú rendelete szerint a világháború kitörése előtt Egyiptomban a magyar állampolgárok azon ügyeiben, melyek nem tartoztak az ottani vegyes bíróságok hatáskörébe, konzuli bíróságaink jártak el. Ezt a jogot a trianoni szerződés 86. cikke megszüntette, és ugyanezen szerződés 88. cikke a konzuli bíróságaink hatáskörébe tartozó ügyeket az egyiptomi brit konzuli bíróságokhoz utalta. Erre vonatkozólag az egyiptomi szultánnak rendeletet kellett volna kibocsátania, mely rendelet ezideig nem jelent meg. Viszont azonban az egyiptomi kormány belföldi bíróságainak hatáskörét sem terjesztette ki a magyar állampolgárok említett ügyeire, ami ellen különben a m. kir. kormány kétségtelenül tiltakoznék is és eddig nem emelt óvást az ellen, hogy a szó-