Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

164 kor szükséges, ha arra a belföldi halálesetfelvétel érdekében elkerülhetetlenül szükség van, nevezetesen tehát akkor, ha a belföldön nem voltak, kinyomozhatok azok az adatok, amelyek ismerete a hagyatéki eljárás megindításának, vagy mellőzésének kérdésében, vagy pedig az örökösödési eljárás lefolytatásához nélkülözhetetlenek. (37.277/1931. L M. VII. sz. rend.). Például a Cseh-Szlovák köztársaság területén maradt hagyatékra vonatkozó adatok ismerete magában véve nem tenné szükségessé a külföldi halálésetfelvételi ív megszerzését, mert mint már előbb ismertettem, külföldi ingatlanra egyáltalában nem, külföldi ingóságokra pedig a magyar bíróság csak abban az esetben folytathat örökösödési eljárást, ha a hagyatéki ingók kiszolgáltatása tekintetében nemzetközi szerződés intézkedik, vagy pedig viszonosságon alapuló gyakorlat áll fenn. Ilyen nemzetközi szerződés a Cseh-Szlovák köztársasággal szemben nincsen, sem pedig viszonosság nem áll fenn, mégis a 11.000/1928. I. M. rendelet 11. §-a értelmében a külföldi állampolgárok halálesetfelvételi ívét minden esetben, magyar állampolgárok halálesetfelvételi ívét pedig akkor kell diplomáciai úton leendő továbbítás végett a M. Kir. Igazságügyminiszteriumhoz felterjeszteni, ha megállapítható, hogy az elhunyt után külföldön, hagyatéki vagyon maradt. (37.277/1931. I. M. VII. sz. rend.) Ami a külföldi örökhagyónak belföldön és magyar állampolgároknak külföldön lévő ingó és ingatlan hagyatéka utáni hagyatéki illetékeket illeti, ezekre nézve a következőknek ismerete szükséges: az örökhagyónak külföldön fekvő „ingatlan" hagyatéka az illetékköteles hagyatékba nem vétetik fel, valamint nem vétetnek fel levonás végett az ezen javakon fekvő terhek sem. Ezzel szemben az örökhagyónak külföldön elhelyezett tőkéi, külföldiek elleni követelései; ide értve a jelzálogjoggal is biztosított követeléseket, stb. az illetékköteles hagyatékhoz számítandók. Azon adósságok, amelyek az örökhagyónak külföldi ingatlan vagyonát és belföldi hagyatékát terhelik, az összes vagyon ezen kétféle részének megfelelő aránya szerint a belföldi hagyatékból levonandók. Ezek szerint magyar állampolgárnak, akár belföldön, akár külföldön halálozott is el, a külföldön lévő ingatlanok kivételével az összes külföldi követelései és külföldi ingóságai nálunk illeték alá vonatnak, — tekintet nélkül arra, hogy azok külföldön illetékezve lettek-e, vagy sem. A belföldön elhalálozott külföldi állampolgárok belföldön fekvő ingatlan vagyona szintén örökösödési illeték alá tartozik, ingó hagyatéka ellenben csak annyiban, amennyiben nem igazoltatnék, hogy azon külállamban, melynek az örökhagyó polgára volt, a magyar honpolgárok ingó hagyatéka semminemű illeték alá nem vonatik. Tehát itt is a retorzió elve érvényesül.