Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

162 JOGGYAKORLAT, A nemzetközi jogsegély jelenlegi alakja hagyatéki ügyekben. Az „Örökösödési eljárás"-ról szóló 1894. évi XVI. törvénycikknek csupán néhány fejezete ismerteti azokat a szabályokat, amelyek a külföldi állampolgároknak belföldön és magyar állampolgároknak külföldön létező ingó és ingatlan hagyatéka tekintetében irányadók. Célom nagy vonásokban ismertetni az örökösödési eljárással kapcsolatos „nemzetközi jogsegély" mai alakját és az egyes környező, valamint más fontosabb államokkal fennálló nemzetközi szerződéseket és viszonosságokon alapuló gyakorlatot. Magánjogunk, illetve bírói gyakorlatunk annak az elvnek megfelelően, hogy minden ember jog- és szerzőképes, a külföldi állampolgároknak a belföldiekkel egyenlő öröklési képességét ismeri el, de csak a viszonosság feltétele és korlátai mellett (Fabinyi: Magánjog V. kötet). Állandó bírói gyakorlatunk szerint az öröklési igények, tekintet nélkül arra, hogy hol fekszik a hagyatéki vagyon, azok szerint a jogszabályok szerint bírálandók el, amelyek az örökhagyó utolsó lakóhelyén érvényben voltak (E. H. 561.). Legelsősorban annak eldöntése szükséges, hogy melyik bíróság illetékes az örökösödési eljárás lefolytatására. Az „Örökösödési eljárás"-ról szóló 1894. évi XVI. t.-c. 8. §-ának második bekezdése szerint a magyar bíróság folytatja le a hagyatéki eljárást a külföldi örökhagyónak Magyarországon maradt „ingatlan" hagyatékára nézve „feltétlenül." (Az ingatlanokkal azonos elbírálás alá esnek az ingatlanokon bekebelezve lévő jelzálogos követelések is). „Feltételesen" a magyar bíróság folytatja le a hagyatéki eljárást: a) magyar honosnak az ország területén kívül maradt „ingó" hagyatékára nézve, ha ez a nemzetközi szerződések, vagy viszonosságon alapuló gyakorlat értelmében a magyar bíróságnak kiadatik; b) külföldi örökhagyónak, az ország területén lévő „ingó" hagyatékára nézve, ha az nemzetközi szerződések értelmében, vagy retorzió folytán az örökhagyó államának ki nem adatik. Nem illetékes a magyar bíróság a hagyatéki eljárás lefolytatására: a) magyar örökhagyónak külföldön lévő „ingatlan" hagyatékára nézve. A 8300/1923. számú M. E., illetve a 21.389/ 1922. I. M. számú rendeletek kimondják, hogy a belföldi bíró-