Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám

11 zatok ugyan azt a látszatot keltik, mintha a Kúria nem a magyar jog szerint minősítette volna a per tárgyául szolgáló jogviszonyt. Itt van például a kir. Kúriának nemzetközi magánjogi szempontból más vonatkozásban is igen figyelemreméltó P. V. 6404/1927. számú ítélete, amely két amerikai lakos között Magyarországon fekvő ingatlan tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas okirat kiállítása iránt folytatott perben keletkezett és amelyben a per tárgyát tevő adásvételi szerződés alaki kellékei elbírálásának kérdésében, azon az alapon, hogy az ingatlan elidegenítése tárgyában kötött szerződés a vevő javára nem pusztán kötelmi igényt biztosít, hanem a vevő annak alapján a tulajdonjogban rejlő dologi jogát is jogosan érvényesítheti, és hogy a dologi jogi ügyleteknél az alaki érvényesség kérdése is a lex rei sitae szerint bírálandó el, a lex reí sitaet, tehát a magyar jogot alkalmazta. Minthogy a római-germán jogrendszerhez tartozó magyar magánjog szerint a vételi szerződésből nem származik közvetlenül dologi jog, az nem dologi szerződés, a Kúria ehhez a konklúzióhoz helyesen csak úgy juthatott volna, ha a vételi szerződés jogi fogalmát az amerikai jog szerint határozta volna meg, az amerikai jog szerint minősítette volna.2")21) Mindamellett azt hiszem, hogy a Kúria ebben az esetben sem gondolt a minősítő szabályok összeütközésére, hanem az egyes újabb határozataiban található annak a felfogásának adott csupán kifejezést, amely a vételi szerződéseket a magyar magánjog területén is mindinkább dologi hatállyal ruházza fel. Erre a határozatra nem tekintve, a részemről felkutatott határozatok legnagyobb része a magyar jog szerint minősíti a jogviszonyokat, így a Kúria 7674/1905. (Mdt. I. 20.), 704/1894. (Dt. 3. I. 20.), 4620/1924. (Mdt. XVIII. 49.), 7328/1925. (Mdt. XIX. 92.), 5767/1927. (Jh. I. 1726.), 1032/1927. (Jh. I. 1962.) számú határozatai például, amelyek a kötelmi szerződésekre irányadó jogot a lex loci solutionis kapcsoló elve alapján jelölik ki, a teljesítési hely fogalmát a magyar jog szerint határozzák meg. A Kúria 934/1903. számú határozatában kifejezetten is kimondta, hogy a Magyarországon bejegyzett kereskedelmi társaság minősítése és felszámolása tekintetében nem lehet a magyar kereskedelmi törvény rendelkezéseitől eltérni. Itt említendő meg még a kir. Kúria hiressé vált 1616/1926. számú határozata is (Mdt. XX. 26.), amelyben éppen azon az alapon tagadta meg a szovjetházasság elismerését, hogy az ilyen házasság — figyelemmel a szovjetoroszországi törvények által előírt joghatásaira — a magyar jog szerint házasságnak nem minősíthető. (Folytatjuk.) 20) Jogtudományi Közlöny. LXV. 8. és 9. szám. M) Walker: Int. Privatrecht, 4. kiadás. 1926. 315. 1., Bar: id. m. I. 617. és a 2. jegyzetben idézett írók; Savigny: System VIII. 183 és. köv. 1., Wharton: 308. és köv. §.