Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Az effektivitás kikötése

82 mindig igazságos megoldásra. Jelesül, ha a hitelező érvényesíti követelését, válságos időkben, akkor helyesen vethető ellene a lehetetlenülés kifogása, de ha az adós önként kívánt — a kikötés figyelmenkívül hagyásával — teljesíteni, ezzel esetleg hitelezőjét a teljes dologi biztosítéktól megfosztani, szerintünk nem hivatkozhatik a hatály szünetelésére. Dogmatikailag ugyan különösnek látszik az az incongruentia, hogy az adós ne szabadulhasson a kötelemből annak teljesítése által, amit tőle a hitelező jog szerint követelhet, de ne feledkezzünk meg arról, hogy válságos időket élünk és krízisben a magánjogi dogmák sem állhatnak meg változatlanul. Az a hitelező, aki válságos időkben hajtja be követelését, a saját veszélyére cselekszik és sérelemről nem panaszkodhatik.11) Azonban azzal az adóssal szemben, aki törvényes vélelmet15) kihasználva igyekszik a kötelemből szabadulni, a hitelező még válságos időkben is hivatkozhatik ama régi jogszabályra, amelyet még a francia törvénykönyv sem tartott elavultnak: ,,A hitelezőt nem lehet más, mint a tartozó dolog elfogadására kényszeríteni, habár egyentő, vagy nagyobb dolog ajánltatik is."1H) El kell azonban ismerni, hogy az adósnak döntő fontosságú gazdasági, üzleti és pénzügyi érdekei követelhetik meg, hogy — az effektív valutában kikötött — tartozásai még a válságos idő alatt egyenlíttessenek ki. (Pl. tehermentesítési kötelezettség.) Ily esetekben pedig az adósra nézve volna méltánytalan, ha kötelme alól pengőfizetéssel nem szabadulhatna. A probléma gazdasági és pénzügyi jelentősége tehát nyilván túlhaladja a magánjog kereteit és azt egyedül a civiljog dogmatikájával igazságosan és méltányosan megoldhatónak, nem tartjuk. Az állami omnipotencia ugyanis kétségtelenül megtilthatja, illetve korlátozhatja a külföldi fizetési eszközökben való fizetéseket, csakhogy a kormányzat nem hunyhat szemet ama gazdasági következmények előtt, amiket ezen inintézkedések a hitelezői, illetve adósi pozíciókban okozhatnak. Ha a pénzügyi válság lezajlása után a pengő netán nem nyerné vissza eredeti külföldi értékelését, úgy a krizis gazdasági eredménye az lesz, hogy nagy eltolódások állanak elő az ügyleti felek előnyére, illetve hátrányára. Nem volna igazságos, hogy az árfolyamkülönbözet minden előnyét az egyik, minden hátrányát a másik fél viselje. Még a kár megosztás elvét sem tartanok méltányosnak, mert a jogállam eszméjéből az következik, hogy ha a közérdek paran14) Volenti non fit iniuria. 15) Pengő = aranypengő. lfi) Code Civil 1243. §. és M. M. T. K. 1243. §.