Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

46 bocsátás törvénytelenségének és érvénytelenségének a kimondására és kárának megtérítésére irányuló keresete jogos alappal nem bír. Ezek szerint a fellebbezési bíróság helyesen mellőzte a felperes által a fegyelmi eljárás során megállapított tényállás megcáfolására felhívott tanuk kihallgatását és utasította el a keresetet. (1931. okt. 8. — P. II. 7C83/1929.) 55. Nyv. 1. §. — Nyugdíjátértékelésnél irányadó pénznem. Az átértékelés szempontjából nem az a döntő, hogy jelenleg milyen pénznemben történik a fizetés, hanem az, hogy a kötelezettség keletkezésekor milyen pénznemben állapíttatott meg. (K. J931. okt. 13. — P. II. 7027/1929.) 56. 1910/1920. M. E. számú rendelet 9. §. — Uradalmi orvos végkielégítése. — Uradalmi orvos nem esik az 1910/1920. M. E. sz. r. hatálya alá s így végkielégítést a munkaadótól csak akkor követelhet, ha erre vonatkozó joga a szolgálati szerződésből folyik, vagyis ha a munkaadó végkielégítés adására szerződésileg kötelezettséget vállalt. (K. 1931. okt. 14. — P. II. 5883/1929.) 57. 1910/1920. M. E. sz. r. — Csődönkívülí kényszeregyesség fogalma. — A kényszeregyesség az adós és hitelezői között létesült jogügylet, melynek érvényességéhez egyfelül az szükséges, hogy az erre vonatkozó szabályok által előírt eljárás lefolytatása mellett köttessék s a bíróság jóváhagyását elnyerje, másfelől az, hogy ne álljanak fenn az egyesség megkötésénél oly körülmények, amelyekből az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 95. §-a, vagy általában az anyagi jognak a jogügyletek érvényességére vonatkozó általános szabályai szerint azok érvénytelensége következik. Annak elbírálása, hogy a kényszeregyesség megkötésének eljárási jogi szabályai betartattak-e s hogy az erre nézve fennálló szabályok szerint az egyesség jóvá volt-e hagyható, a kényszeregyesség bíróságának hatáskörébe tartozik s az eljárás jóváhagyása és befejezetté nyilvánítása tárgyában hozott határozattal eldöntött kérdések újabb bírói döntés tárgyává nem tehetők Viszont nincs akadálya annak, hogy a bár bíróilag jóváhagyott kényszeregyességnek azok a hiányai, melyekhez az anyagi jog szabályai szerint általában a jogügyletek érvénytelensége fűződik, a kényszeregyességi eljárás keretén kívül is bírói döntés tárgyává tétessenek. (K. 1931. okt. 30. — P. VII. 4454' 1930.) 58. 1930: XXII. t.-c. — Gabonajegy. — I. A gabonajegy értéke a törvény rendszerében lényegében belső vám, amelyet a törvény célja szerint a termelőnek kell (a forgalmi áron felül] megkapnia. — II. A törvény 129. §-ának második mondatából még nem következik az, hogy ha az adós nem élt a piaci áron fizetés jogával, akkor a gabonajegy értékének megtérítését nem követelheti abban az esetben sem, ha a követelés általános elvek szerint egyébként alapos.