Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

34 gálatában megmaradt és magyar állampolgárságát az idézett törvény 61. és 63. cikkei értelmében elvesztette, és 1924. év április 1-én történt nyugdíjaztatása óta nyugdíját attól román területen felvette. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, vájjon felperes a román területen húzott nyugdíjának kiegészítését a Csonka-Magyarország területén maradt püspöki javadalomtól követelheti-e: abból a tényből kellett kiindulni, hogy a nagyváradi latin szertartású püspökség mintegy 200.000 holdnyi birtokából kb. 188.000 hold román területre esett, és Csonka-Magyarország területén a földbirtokreform és vagyonváltság keresztülvitele után 8.000 hold területű birtoka maradt; továbbá, hogy gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspöknek halála után a megüresedett püspöki szék be nem töltetett, hanem Nagyváradra apostoli kormányzó neveztetett ki, akinek a Csonka-Magyaország területén levő püspökségi területre egyházi joghatósága ki nem terjed, az itteni ingatlanok annak a javadalmához nem tartoznak, a volt nagyváradi latinszertartásu püspökség Magyarországon levő javadalmát a m. kh\ vallás és közoktatásügyi miniszter 120—05—13/1929. X. ü. o. számú értesítése szerint nem haszonélvezi, Erre a különleges helyzetre való tekintettel a nagyváradi latin szertartású püspökség magyarországi javadalma az apostoli Szentszéknek is tudomásával a vallás és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt működő kezelő bizottság által kezeltetik, amely bizottság ennek a magyarországi javadalomnak jövedelmét kizárólag az egyházmegye Csonka-Magyarország területén lévő részének szükségleteire (egyházi, iskolai és kulturális célokra) fordítja. A szolgálati jogviszony kötelmi természeténél fogva a munkaadó és az alkalmazott személyéhez fűződik és nem valamely birtoktesttel függ össze. De a nagyváradi latin szertartású püspöki javadalomhoz tartozott ingatlanoknak a magyar állam fennhatósága alatt megmaradt részére az elszakított ingatlanrész javadalmasának joghatósága ki sem terjed; ezek az ingatlanok annak a javadalmához a fent kifejtettek szerint már nem is tartoznak. A magyarországi ingatlant kezelő bizottság ekként a román javadalmaknak sem egyházi, sem vagyonjogi vonatkozásban nem szerve. Felperes tehát azon az alapon, hogy Magyarországon van olyan ingatlan, amely eredetileg az immár megszűnt nagyváradi latin szertartású magyar püspökség javadalmához tartozott, az ingatlant kezelő bizottsággal szemben nyugdíjigényt ez okból nem érvényesíthet. Volt munkaadójával szemben pedig nyugdíjigényét a felperes az ítéleti tényállás szerint már érvényesítette. (1931. okt. 14. - P. II. 7348/1929.) 41. Mt. 1552. §. — Alkalmazott fizetésének emelése. — Nincsen olyan jogszabály, amely a munkaadót szerződéses kikötés hiányában — arra kötelezné, hogy a pénzromlás folytán és a drágasággal arányban alkalmazottjának fizetését fokozatosan emelje. (K. 1931. okt. 14. — P. II, 4287/1930.) 42. Mt. 1602. §. — Alkusz díjazása. — A közvetítő a kikötött díjat más megállapodás hiányában csak akkor követelheti, ha megvalósul az az eredmény, amelynek elérése végett a megbízó