Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

6(1 kötése, melynek korlátja az a jogszabály, amely a jogvesztés mértékét, ha az adóst súlyosan sújtaná, bírói mérséklés alá vonja. (Mt. 1065. §.J A másik mód annak kikötése, hogy részletfizetés elmaradása esetén elállási jog gyakorlása nélkül is követelheti az eladó a dolog visszaadását, ami mellett ragaszkodhatik a vételár kiegyenlítéséhez s azután a dolog újbóli átvételéhez.5) íme egy problematikus helyzet, amit épen az okoz, hogy a tulajdonjog nem alkalmas kötelmi igény érvényesítésének biztosítására. Megoldásul kínálkozik annak kimondása, hogy a tulaj donfenntartásos eladót külön kielégítési jog (törvényes zálogjog) illesse az eladott dologból s e jogot hatályosan egészítené ki a bértartozás s a köztartozások kivételes kielégítésének e joggal szemben való korlátozása. 2. Ha a tulaj donjogfenntartásos vevő csődbe kerül: a) A Cst. 42. §-ának értelmében az eladó visszakövetelési jogot érvényesíthet. Természetesen elállás folytán in integrum restitutionak van helye. b) Hogy a vételárat mennyiben igényelheti az eladó, a Cst. 20. §-a szerint attól függ, hogy a tömeggondnok a szerződés teljesítését követeli-e, vagy attól eláll. Ha követeli, úgy természetesen az adott dolog tulajdonjoga csak akkor megy át a tömegre, ha a hátralék vételár kifizettetik, egyébként is ez a tömeggondnok ily nyilatkozata folytán a Cst. 48. §-ának 2. pontja értelmében tömegtartozássá válik. Ha azonban a tömeggondnok eláll az ügylettől, az esetben a hátralékos vételárat természetesen az eladó nem követelheti, sőt a kapott részleteket is vissza kell adnia. (Értékcsökkenés levonásával, esetleg az adás-vételi ügylet megkötésekor megállapított kikötések szerint.) Megjegyzendő, hogy csak a tömeggondnoknak van elállási joga kényszeregyezségi eljárásban, a vagyonfelügyelőt ily jog nem illeti meg. 3. Ha az eladó kéri kényszeregyezségi eljárás megindítását s az létre is jön: az anyagi jogi helyzetet nem érinti. 4. Ha az eladó kerül csődbe: a) Visszakövetelési igényét a tömeggondnok érvényesítheti az esetben, ha a visszakövetelés jogügyleti feltételei fennforognak, tehát rendszerint, ha a vevő az esedékes vételári részlettel késedelemben van. A Cst. 20-ik §-a értelmében azonban még a visszakövetelési jog egyébként való megszülemlése nélkül is visszakövetelheti a tömaggondnok a dolgot, ha arra hivatkozva, hogy az eladó is csak részben teljesítette a szerződést, a szerződéstől eláll. Ily esetben a vevő a dolgot visszaadni tartozik s csak mint csődhitelező igényelheti viszont a már befizetett vételári részletek visszafizetését. 5) Mindkét kikötést érvénytelennek mondja a német Abzahlungsgesetz (1894.), amely azonban csak oly esetekre vonatkozik, ha a vevő nem bejegyzett kereskedő, vagy egyáltalán nem kereskedő.