Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

58 az eladott dolog a vételárhátralékon felül aligha szolgál elég fedezetéül. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha az eladott dologra nézve a tulajdonjog mellett törvényes zálogjogot is adna a törvényhozó az eladónak. Akkor nem kellene igénypereket, behajtási pert, végrehajtást, árverést végig folytatni: hanem ha más hitelező végrehajtás folytán értékesítené azt a dolgot, akkor is hozzájutna az eladó elsőbbségi jogán vételárköveteléséhez, ami a legtökéletesebben felelne meg az intézmény céljának. De harmadik hitelezők részére is előnyösebb és igazságosabb ez, mert lehetővé válnék, hogy az értékesítési árból másodsorban ők nyerjenek kielégítést. Ma is előállhat ez a helyzet, de kerülő úton, ha t. i. az eladó nem halasztóhatályú igénypert indít, közben árverést tartanak, de a vételár felosztását megelőzi az eladó igényperében hozott ítélet, amely esetben a dolog helyett a befolyt vételárra érvényesíti tulajdonjogát az eladó. Ez természetesen a legritkábban fordul csak elő, mert az időrend e véletlenétől függ egy olyan eredmény elérése, amely pedig legegyenesebb és legközvetlenebb célja az egész intézménynek. III. Sem a csődtörvény, sem a kényszeregyezségi rendeletek nem tartalmaznak külön intézkedést a tulaj donfenntartásos vételre. A felmerülő kérdéseket az általánosabb szabályokból kell levonnunk. Idevágnak: A Csődtörvény 20. §-a, amely szerint ha a csődnyitás előtt a kétoldalú szerződés egyik fél által sem, vagy csak részben teljesíttetett,3) a tömeggondnok a szerződés teljesítését követelheti, vagy attól elállhat. A csődtörvény 42-ik §-a a tömegben levő idegen tulajdonra elismeri a tulajdonos visszakövetelési jogát. A Ke. R. 21. §-ának 7. bekezdése kimondja, hogy a kényszeregyezségi eljárás nem érinti a visszakövetelésre irányuló jogokat. A Ke. R. 98-ik §-a külön is kimondja a Csődtörvény 42. §-ának a kényszeregyezségi eljárásra való alkalmazását. Viszont a Ke. R. 54. és 55. §§-ai nem sorolják fel a tulajdonjogfenntartás mellett hitelező követelését azok között, amelyeket általában nem érint az egyezségi eljárás. A Ke. R. 69. §-a szerint nem illeti szavazat azt a hitelezőt, akinek jogát az egyezség nem csorbítja. Minthogy esetünk az, hogy a vevő a vételár egyrészét kifizette, más részével még tartozik, tehát a felsorolt jogszabályok nyernek alkalmazást ezidőszerint a tulajdonjogfenntartásos vételre is. 1. Ha a vevő hitelezőivel kényszeregyezséget köt: ') Az eladó megtette ugyan, amit kellett tennie, mégis csak részben teljesített ő is, mert a teljesítéshez az eredmény beállása is szükséges. Ez a német jognak is állandósult gyakorlata. (Leistungserfolg.)