Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - Néhány szó az erkölcsi kárról

55 kártérítés-féle, melyhez a vétkességnek magasabb foka szükséges. Az 1923: V. t.-c. 35. §. csak szándékos, az MTK csak szándékos vagy súlyos gondatlanságból elkövetett cselekmény ese tén ad erkölcsi kárért elégtételt. Ez szükségszerűen következik a méltányosság gondolatából.39) III. Az előbbiekben igyekeztem rámutatni arra, hogy az erkölcsi kár megtérítésére vonatkozó jogszabályaink valami másféle szabályok, mint általában a kártérítési jogéi.40) Az erkölcsi kár nem is kár és ez a jogintézmény nem is tartozik a kártérítés intézményének körébe. Rendszertani helye valahol a magánjog általános részében, a személyiségi jog szabályai mellett, vagy ha a kötelmi jog általános részében is, de a kártérítési szabályoktól külön kellene, hogy legyen. Az igény különösségéből és a rendszerbe való beíllesztettségének ebből a helyzetéből praktikus következmények is folynak. Személyes és korlátozottan forgalomképes ez az igény41) (legalább is — érzésem szerint — kellene, hogy legyen). A for galomképesség kérdése általában véve még nem tisztázódott; itt most evvel bővebben nem foglalkozhatom. Mindenesetre kivételes jogról van szó: az erkölcsi kár megtérítéséhez való igény ius singulare, quod contra rationem iuris est receptum.42) És itt is áll az, hogy a ius singulare olyasvalami, quod non est producendum ad consequentias.43) 44) A magánjog — vagyonjog. Arról szól, hogy mi az enyém és mi a tied. A normaproblémáknál, a kártérítés problémáinál is csak arról van szó, hogy A kapjon valamit B vagyonából.45) Az a szempont, hogy a jogszabály, mint norma, a megelőzés eszköze legyen és előre, preventíve hasson, végeredményében mégis csak arra redukálódik, hogy ha jogsértés történik, mennyiben és mennyire kikényszeríthetően lehetséges a sértés orvoslása. Az mértékben okozhattak izgalmat, szégyenérzetet és szenvedést a sértett lelkében." M) Az erkölcsi kár individuális jellegére mutat a felfokozott vétkesség megkövetelése is. A szociális jog terméke a tárgyi felelősség. 40) A vagyoni és a nem vagyoni kártérítési igények különbözőségére rámutat Meszlény Artúr: A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata. 1923. 35. o. 41) Almási: Nichtvermögensschaden im ungarischen Privatrecht. 98. o. 42) L. 14 Dig. 1. 3. *3) Nem akarok jogpolitikai szempontokkal foglalkozni. Tudom, hogy általában az erkölcsi kár megtérítéséhez valló jogot, mint a modern jogfejlődés egyik, kifinomult hajtását még kitérj esztendőnek tartják. Most azonban csak a fennálló jogról kívánok, ha lehetséges, tárgyilagosan, szólni. 44) C. II. 4682/1930. (Jogi Hirlap. V. 463.) elutasítja a keresetet, mert felperes testi épségén nem történt olyan feltűnő eltorzítás, ,,amelyre a kivételesen megítélhető eszmei kárt ki lehetne terjeszteni". 45) Philipp Heck: Grundriss des Schuldrechts. 1929. 40. o. **