Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

2 datlansággal járt el, — amire azonban a perben nincs adat és így az alperest kártérítési kötelezettség nem terheli. Amennyiben azonban kimutatható lenne, hogy az alperes a kezelése alatt álló alapítványi vagyonokat, vagy azok egy részét értékálló vagyonba (ingatlan, valuta, stb.) fektette, — akkor szó lehetne az aránylagos átértékelésről. Minthogy azonban a kir. Kúria felhívása folytán az alperes azt jelentette be, hogy a pénzromlás megszűntéig a kezelése alatt álló alapítványi vagyonból értékálló vagyonba semmit sem fektetett, mely állítás n egcáfolására a felperesek bizonyítékot nem terjesztettek elő, ennélfogva a jelen esetben átértékelésről sem lehet szó. (1930. nov. 5. — P. I. 3022/1928.) 2. H. T. 85. §. 3. bek. — Viszontvétkesség. — Házassági i lontoperben a viszontvétkesség kimondását a H. T. 85. §-ának 3. bek. alapján kérni kell; a viszontkereseti kérelem a viszontvétkességi kérelmet nem fedi, mindeniknek úgy perjogi, mint anyagjogi feltételei is részben különbözők. (K. Í930. okt. 9. — P.' III. 8143/1929.) 3. Mt. 108. §., Szjt. 23. §. — Személyiségi jog' jogellenes megsértése. — A Szjt. 23. §-a értelmében valamely művön nevének akarata ellenére történt megjelölését csak az panaszolhatja, aki a műnek szerzője, vagyis akinek írói alkotását a mű tartalmazza. Az ellenben, akinek nevét beleegyezése nélkül oly művön tüntették fel szerzőként, mely nem foglalja ningában az ő szerzeményét, csak az általános magánjog alapján személyiségi jogának jogellenes megsértése címén léphet fel kártérítés iránt az ellen, akit nevének feltüntetése tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terhel. K. Nem vitás, hogy a „Százas bankó, nesze cigány" című háromstrófás zeneműnek zenéjét és a címben szereplő szavakkal kezdődő refrénjét K. József, a refrénhez kapcsolódó három -zakót pedig a felperes szerezte. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szeint a felperes az általa írt verses szövegre vonatkozó szerzői jogokat K. Józsefre ruházta. Ennek a tényállásnak a megállapítását a felperes felülvizsgálati kérelmében megtámadta azon a zalapon, hogy a fellebbezési bíróság ezt a tényállást jogszabálysértéssel pusztán a felperessel ellenérdekű K. Józsefnek a perben tett egyoldalú kijelentése alapján állapította meg. Ez a panasz alaptalan. A fellebbezési bíróság ugyanis ítéletében az okszerűséggel i lentétben nem álló módon az idevonatkozó támogató adatok felsorolásával megindokolta, hogy miért fogadta el hitelt érdemlőnek K. József tanúnak a perben tett vallomását.