Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]
10 szünte, vagy érvénytelennek nyilvánítása után fogantatott. A férjen kívül a gyermek törvényességét — csak inter partes — EL vagyonjogi rendezés keretében lehet, megtámadni. Ebben a keretben a jövőben a gyermeknek is joga lesz a saját törvényességének a megtámadására, de ezen túlmenőleg mindenkivel szemben hatályosan neki se lesz joga erre.9) , Ezzel szemben a természettudományias elgondolás a hiltnaknyilvánítás után 302 napon túl született^ gyermeket törvénytelennek tekinti, mert a holttányilvánításhoz fűzött vélelem az, hogy: a holtnak nyilvánított „meghalt' abban az időpontban, amely elhalálozásának idejéül meg van állapítva! A házasság jogi fennállása az az időtartam, amely alatt a gyermek tarvényességének vélelme fennáll! E vélelem logikai kényszerűséggel folyó következménye, hogy a „meghaltnak" gyermeke nem lehet, tehát a holtnaknyilvánítás után 302 napon túl született gyermek törvénytelen. Az eddigi fejtegetéseimből nyilvánvaló, hogy én éppen azt emeltem ki, hogy a polgári erkölcsi jogrend a család körét olyan kényszerítőleg ható jogszabályokkal bástyázza körül, amelynek folytán a természettudományias nyers valóságoknak, éppen a társadalmi erkölcs védelme szempontjából, az egyeseken esett sérelem esetében nem engedhet. Mi, jogászok ezt tisztán látjuk, azonban ezeket az inkonvenienciákat nekünk tiszta lelkiismerettel el kell" birnunk, mert az emberi társadalmi jogrendszer nemcsak 9) Ezért helyes dr. Szladits cikkének 2. pont alatti fejtegetése s ezért helytálló a Kúria megtámadott ítélete perjogi szempontból! És ezén a perjogi indokoláson nem is kellett volna a Kúriának túlmennie az adott esetben. Az anyagi jogi döntés lényegében az örökös által örökösödési igényének érvényesítése céljából indítható per keretébe tartozik. Egy ily perben a Kúria — inter partes — már nem utalt volna a H. T. 748. §-ra, mert ennek vélelmi ereje a bizonyított tényekkel szemben hatástalan. A H. T. 74. §-ra az anya által a nemző ellen indított tartási perben lehet helyénvalóan elutasítás indokául hivatkozniA házasság jogi fennállása által — a nemzés ténye alapján — tartási igény nem érvényesíthető. Helyesen utal dr. Szladits arra is, hogy az örökösödési igény árvényesíthetése folytán a Pp. 130. §-ban szabályozott megállapítási pernek nem volna helye.
