Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyszerűsítése vagy irracionalizálása?

85 zett, jóllehet a R. életbelépte után ugyanolyan értékű új ügyekben már csak a törvényszék, mint fellebbezési bíróság. Szükség volt erre akkor, mert akkor még a Bp. 521. §-a ere­deti szövegében volt hatályban. Ma már nincs szükség erre a Te. 37. §-a következtében. De különösen nincs az a) pontban említett időpontbeli egybeesés következtében. c) Az ú. n. feloldott ügyek sorsát szabályozó rendelkezés a régi R.-ben külön bekezdés, — tehát nyugodtan lehet ugy értelmezni, hogy az minden perre vonatkozik, nemcsak azokra, amelyek egy bekezdéssel előtte vannak szabályozva, tehát az ú. n. törvényszéki perekre. Formai jogról van itt szó, igen vigyázni kell tehát a jog­alkotónak, hogy ne következzenek be ily inkonzekvenciák. Helyesebb lett volna, ha az életbeléptető rendelet kibocsátása előtt a Te. 145. §-nak megfelelően összeállítják az egész jog­anyagot, bemutatják azt a kir. Kúria teljes ülésének és az országgyűlésnek. Akkor minden valószínűség szerint ilyen elnézések nem következtek volna be. Reméljük, hogy a Te. 145. §-ban foglalt rendelkezés nem tolódik ki úgy ad Graecas Kalendas, mint a törvényhozónak a Ppét. 104. §-ban foglalt meghagyása. Ma már az eljárási jog amúgy is teljesen át­tekinthetetlen. Addig is azonban egy kis jóakarattal ki kell korrigálni az ilyen inkonzekvenciákat, amelyekről féltesz­sziik, hogy azokat a R. alkotója sem célozta. Dr. Zoltán József A törvénykezés egyszerűsítése vagy irracionalizálása? A Te. hatálybalépése óta állandó vitaanyag annak a rési bevált, a gyakorlatba átment, kiforrott normáktól eltérő intézkedéseinek gyakorlati jelentősége és célja. Nyilvánvalóan az egyszerűsítést célozza a Te. 16. §-a is, melyben szabályozást nyert az a rendkívül fontos gyakorlati kérdés: mi történjék az esetben, ha a per tárgyalására meg­jelennek az érdekeltek és a bíró akadályoztatása miatt azt el kell napolni*? A Pp. 239. §-a szerint ilyen esetben a bíróság a tárgya­lást elhalaszthatta. A Te. 16. §. ezt a rendelkezést megszorítja, illetve kiegé­szíti, amikor a régi jogszabályoktól eltérően a következőkben rendelke: 'k: „H a határnapon a bíróság idézésére tanú vagy szak­értő megjelent, a bíróság a tárgyalást a tanú kihallgatása, illetőleg a szakértő meghallgatása előtt nem halaszthatja el, ha pedig a tárgyalást a bíró akadályoztatása miatt el kell napolni, a tanút vagy szakértőt más bíró, önálló működési körrel felruházott bírósági titkár vagy jegyző hallgatja ki, illetőleg hallgatja meg." Pergessünk le egy jogi filmet 1931-ben a Te. 16. §-a ^.lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents