Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 2. szám - Bubla Ferenc
52 üljön-e ki, vagy jóságos bölcs megértés derűjét ragyogtassa a szem jóságos pillantása. Igaz bírói lélek volt — nem preoccupált nézetei és véleményei — a gyakorlati ember ösztönével az esetet nézte, de e nézés horizontjába beleesett az is ami az eseten túl az egész emberi élet. Bubla Ferenc, a bukott magyar szabadságharc után született, férfiúvá való érlelődése arra az időszakra esik, amikor az elszenvedett jogtalanság a hazafi elkeseredésében oldódott fel és minden nemes igyekezetet a jogtalanság elleni küzdelem kötött le — amikor a hazafiság nemzedékeket átfogó egyetemes érzése szinte mindenkit a jogért való küzdelem harcosává tett meg. Annak az ifjúkornak, amelynek Bubla Ferenc részése volt, történelmi levegője — hasonlatosan a mai időkhöz — a valóság véres korbácsával nevelte nagyra mindenkiben az igazságtalanság elleni erős ellenkezést és a vágyat az igazság győzelmére. Csoda-e, ha az abban a levegőben felnőtt jogász — amely katonát, földmívest, orvost, papot, költőt is jogásszá nevelt — a személyes átérzés alapján elevenen fellázadt az igazságtalanság, minden igazságtalanság ellen. A kor lelke edzette keménnyé és jogászivá Bubla Ferencet is. Igaz, ez a. kor sem szült csupa nagy jogászt és az egyéni hivatottságnak kellett hozzájárulni ahhoz, hogy a lelkek közös alaptendenciájából kinőjjön a nagy jogász, a nagy bíró. Bubla Ferencben meg voltak az ehhez szükséges nagy egyéni kvalitások, hiányzott belőle a jogász-ügyvéd combattans ereje, de annál erőteljesebb volt ítélőkészsége. Szembenállva a vitázó felekkel, nem volt praeoccupált nézete, az egész per anyagát mindkét fél vélt igazát az önmaga ítélőszéke előtt is végigvonultatta és hosszasan sok benső töprengéssel játszotta végig önmagában is az ellentétes érvek csatáját. A vélemény kialakulásának ez a töprengő habozó módja vezetett végső eredményében a nemcsak formaszerinti ítélet erejével és tekintélyével ható állásfoglalásra. Bubla Ferenc ítéleteinek sikerült az is, amit a pernyertes fél nem tudott elérni: a vesztes ellenfél meggyőzése. Ez a bírói munka in ultima analisi az államélet biztonságának egyik sarkpontja. ítéletének tekintélyét nem az állami mindenhatóság kölcsönf énye, hanem bölcsességének benső ereje alapozta meg. Hosszú bírói pályája alatt a hitejog mívelője volt és oldala mellett nőtt fel bírói karunk sok kitűnősége. Jelentős munkát fejtett ki az egysé-