Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása
46 konnál nem helyénvaló egyes címszavak kiemelése. Mégis külön hangsúlyozandónak tartom a részvénytársaságra, a valorizációra, a kény szeregyezségi jogra vonatkozó fejezetek kitűnő voltát. Nagyon jelentősnek és helyesnek ismerem el ezenfelül a műnek azt a rendsezrét, hogy nem szorítkozik a száraz döntésanyagra, hanem azt összefoglaló, összehasonlító, értelmező kritikai megállapodásokkal kíséri. A művet a Tébe bocsátotta közre, amiből az következnék, hogy az elsősorban a bankoknak és a gazdasági világnak szól. Ez nem áll. A könyv szól bírónak, ügyvédnek, laikusnak egyaránt, vagyis mindenkinek, akinek dolga van valamely függő és elitézésre váró hitel jogi kérdéssel. Szól az elmélet szavával, ahol erre van szükség, —- szól a gyakorlat hangján, ahol ez van helyén; szól szűkszavúan ott, ahol valamely tételt nyilvános viták, közkézen forgó ismertetések közkinccsé tettek, — szól bőséges magyarázattal ott, ahol a joggyakorlatban jelentkező új fordulat, vagy gondolat ezt kívánatossá teszi. Szól népszerűen, vagy tudományosan, — szól ismertetőleg, vagy kritikailag, — szól helyeslő meghajlással, vagy támadó hevességgel, — mindig úgy, ahogyan az adott, helyzet a lélektannal is dolgozó írótól megkívánja. Az eredmény: egy érdekes, frissen gördülő irodalmi munka, mely a fórumon hadakozóknak igen hasznos, jó harci fegyvere lesz. Dr. Gl. A. Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása. Amióta Patiolus — a zseniális velencei barát — a XV. század végén rendszerbe foglalta a kettős könyvitel szabályait, két nézet harcol egymással. Az egyik a mérlegkészítés pénzügyi, gazdasági s jogi fontosságát vitatja, a másik annak értékét kereken megtagadja, azzal érvelve, hogy a vállalatok könyveléstechnikai bűvészkedéssel olyan zárszámadásokat produkálnak, amilyenre épen szükségük van. Ennek a fellogásnak a hívei hivatkoznak arra, hogy egészen a legújabb időkig (aranymérleg és az 1930. V. t.-c.) tételes jogunk sem tulajdonított valami nagy fontosságot a mérlegkészítés^ szabályozásának, hiszen hitel jogunknak a zárszámadásokat érintő intézkedései igen soványak, hézagosak és minden rendszer nélküliek. Hazai mérlegjogi irodalmunk is a társasági jog elméleti feldolgozásához viszonyítva alig számottevő. Vájjon mi a lélektani oka az érték-ítéletek feltűnő eltérésének e nagyjelentőségű kommerciális kérdésben? Kétségen kívül a kereskedelmi könyvvitel funkciójának kettős iránya, az egész intézmény Janusarc-szerű sajátossága. A kereskedelmi könyvek és zárszámadások