Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Széljegyzetek az egyszerűsítési törvényhez

36 rek többségét kitevő ügyek érvényesítését sok idővesztesség által megnehezítené. A központi kir. járásbíróság illetékes bírái a kérdést igenlően döntötték el a célszerűség és méltányosság követelményei szerint, de mindenesetre gondolkozóba esünk a törvény- és rendeletszerkesztés módja iránt. A végrehajtási rendelet a kiadmányok formája és .szövege tekintetében részletesen rendelkezik, ellenben ilyen fontos kérdésben már az első napon kétségek merülnek fel és a feleknek és ügyvédeiknek várnia kell, hogy az egyes bíróságok e kérdésben milyen álláspontot foglalnak el. * A jogkereső közönség és az ügyvédek saját jól felfogott érdekükben nem lehetnek ellenségei olyan reformnak, mely a jog érvényesítését egyszerűbbé teszi és az igazsághoz vezető utat megkönnyíti. A törvény végrehajtási jogi részében van több olyan intézkedés, amely a megítélt jog végrehajtáást megkönnyíti, meggyorsítja. A végrehajtási kérelem elintézésének módja igen szerencsés, ha kellő ügyviteli intézkedésekkel- a torlódást, az akták összekeverését, és elkallódását sikerül megakadályozni. Az Országos Ügyvédszövetség épen e sorok írójának indítványára annak idején ehhez a törvényes rendelkezésekhez hasonló módot ajánlott a végrehajtási kérvények azonnali elintézésére. Reméljük, hogy ezek az üdvös rendelkezések jól fognak beválni és a gyakorlatban az ügyvitel módja nem fog fennakadást okozni. * A végrehajtási eljárás során a gyorsaság érdekében szívesen lemondunk bizonyos garanciákról, ha azok utólagosan jogorvoslattal nagyobb kár nélkül elháríthatok, ha tudjuk, hogy a végrehajtás alapos bírói határozat alapján az anyagi igazságot hajtja végre. Mindig örömmel vesszük, ha az anyagi igazság gyors kiderítésére egyszerűbb utat és eszközöket talál a törvényhozás. De nem áldás a gyorsaság és az egyszerűség akkor, ha az a veszély, hogy sok esetben nem az anyagi, hanem csak a formai igazsághoz, a jogérvényesítés helyett az aktaszerű elintézéshez vezet. Sajnos, bárhogy is igyekszünk objektívek lenni, úgy kell látnunk, hogy a törvény perjogi intézkedései nem a jogkeresést egyszerűsítik, nem a polgárokat juttatják könnyebben és olcsóbban az anyagi igazsághoz, hanem az állami bíróságokat igyekeznek tehermentesíteni, az állami igazságügyi kiadásokat apasztani és jogérvényesítést megnehezítik és költségesebbé teszik. Pedig minden ítélet nemcsak a jelekre van kihatással, hanem a joggyakorlat kialakulása és a tör-