Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Amikor az osztrák ítéletnek nagyobb a hatálya, nálunk, mint Ausztriában

33 kényszeregyességi eljárást nem létezőnek kell tekinteni és a végrehajtás arra tekintet nélkül elrendelendő. Ezen elvi állásfoglalás az adott helyzetben következményeiben azt jelenti, hogy az osztrák ítéletnek Magyarországon erősebb a hatálya, mint ott, ahol hozták. Nézetem szerint azonban a Kúria állásfoglalása nem helytálló. Nem felel meg a döntés mindenekelőtt a dolgok egyszerű — hogy úgy mondjam — jogmentes elképzelésének, mert viszás, hogy osztrák ítéletnek Magyarországon nagyobb legyen a hatálya, érvényességi kihatása, mint saját hazájában, de nem felel meg a vonatkozó jogszabályok dogmatikai elemezéséből nyert dedukciónak sem. Mert: Az a jogtétel, hogy Ausztriával szemben a kényszeregyességi eljárás tekintetében nincs viszonosság, következményeiben azt jelenti, hogy az Ausztriában folyó kényszeregyességi eljárást nálunk a telekkönyvben, cégjegyzékben, nem jegyezzük fel, itteni ítélet alapján a végrehajtási eljárás folytatható az osztrák kényszeregyességi eljárásra tekintet nélkül, az osztrák kényszeregyességi eljárás belföldi követelést nem redukálja kvótára, stb. — egyszóval az ott folyó kényszeregysségi eljárást nemlétezőnek kell tekinteni. Igen ám, de a magyar-osztrák végrehajtási jogsegélyegyezmény 14. cikkének 5. pontja e vonatkozásában nem azt rendeli, hogy a mi törvényeink szemszögéből nézzük az osztrák kényszeregyességi eljárás joghatásait, hanem azon hely törvényeinek szemüvegén keresztül, ahol az ítélet kelt, vagyis az osztrák jog szerint. Ha tehát az osztrák kényszeregyességi eljárásnak az a hatálya, hogy a követelés végrehajtását felfüggeszti, és ennek hatálya alá eső osztrák ítélet alapján kívánja itt a hitelező a végrehajtást folytatni; ezen a ponton érvényesülni engedi a külföldi (osztrák) ítélet hatályváltozását. Eszerint pedig a végrehajtási eljárás helyesen felfüggesztendő lett volna, közömbös lévén e részben: van-e egyébként viszonosság Magyarország és Ausztria között a kényszeregyességi eljárás joghatásainak elismerése tekintetében. A felhozott törvényhelyen keresztül a nálunk kért végrehajtási eljárásban nemcsak az osztrák kényszeregyességi eljárás, hanem pld. egy általános ausztriai moratórium is éppúgy érvényesülhet korlátolólag, és annak hivatkozásait épp úgy figyelembe^ kell venm az osztrák alapítélettel szemben, mint akár ha perújítás változtatná meg annak tartalmát. Hogy csak ez lehet a helyes megoldás, legjobban bizonyítja, hogy nem is tehetne az ellen semmit a magyar bíróság, ha az osztrák bíróság végrehajtási meg-