Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A kényszeregyességi viszonosság kérdéséhez

31 peresítvén, annak alapján kéri a végrehajtást Ausztriában. E kérdésre már akkor is azt a feleletet adtam, hogy Ausztriában a kényszeregyesség figyelmen kivül hagyásával a végrehajtás elrendelésének ez esetben sem lehet helye. Rámutattam azonban akkor arra is, hogy e kérdésben tudomásom szerint bírói döntés nem történt. Ebben a kérdésben most a legfelsőbb osztrák bíróság 1930. november 4-én F. O. B. 814/30. sz. alatt elvi szempontból is jelentősséggel bíró döntést hozott, amelyben szintén arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Ausztriában kényszeregyességet kötött adós ellen a Magyarországon perelt váltó alapján a végrehajtást nem rendelik el. Az osztrák legfelsőbb bíróság ez ítéletének indokolásában két elvi szempontból jelentőséggel bíró megállapítás foglaltatik. Az egyik a kérdésnek perrendi vonatkozására terjed ki. Az osztrák legfelsőbb bíróság annak a kérdésnek az elbírálásába bocsátkozott itt, hogy végrehajtás megszüntetési per tekintetében adott esetben az osztrák vagy a magyar bíróság bír-e illetékességgel. Az osztrák végrehajtási jogsegély tárgyában létrejött 1914. évi t.-c. 17. cikke e vonatkozásban oly kép rendelkezik, hogy azok a jogszabályok, amelyek a. végrehajtó államban az eljárásra, különösen a végrehajtás elmulasztására és megszüntetésére, valamint a végrehajtás megszüntetésát tárgyazó keresetekre is fennállanak, irányadók oly végrehajtásokra is, amelyeket a másik állam bíróságainak megkeresésére kell elrendelni. A jogsegélyszerződésnek ezt a cikkét e törvénynek kitűnő osztrák kommentátora, Iperl bécsi egyetemi tanár olykép értelmezi, hogy a végrehajtás megszüntetési perben kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel a végrehajtást elrendelő, vagyis a végrehajtási megkeresést elküldő ország bírósága bír, ellenben ez ország bíróságánál azon jogszabályok nyernek alkalmazást, amelyek a végrehajtás iránt megkeresett ország területén vannak érvényben. A legfelsőbb osztrák bíróság nem teszi magáévá ezt az álláspontot, hanem kimondja, hogy a végrehajtás megszüntetési kereset elbírálására a megkeresett végrehajtató ország bírósága bír illetékességgel és hatáskörrel.A másik kérdés az volt, vájjon a létrejött osztrák kényszeregyességet a végrehajtás megszüntetési per keretében, figyelembe veheti-e a végrehajtás foganatosítása iránt megkeresett ország bírósága. E részben az osztrák legfelsőbb bíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kényszeregyesség hivatalból észlelendő körülmény, amelyre megfelelő figyelmet kell fordítani tekintet nélkül arra, hogy a végrehajtás jogcíme oszt-