Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért

29 böztetésre való tekintet nélkül rendeli el a külömböző tételek bejegyzését. Nem helyeselhető azonban a cikkíró úrnak a cikk második részében a késedelmi kártérítés tekintetében elfoglalt álláspontja, amely szerint nem jegyezhető be a késedelmi kártérítés azért, mert az a telekkönyv (Telekkönyvi Rendtartás 64. §.) szempontjából nem határozott; továbbá, mert kártérítésről van szó, ami nem kamat, — és mert sehol nincsen intézkedés arra, hogy ily esetben mi a kártérítés kerete. A fenti érvek korántsem meggyőzőek. Számos oly követelés jegyeztetik be a telekkönyvbe, amelynek értéke időközönként más és más az országos pénznemben kifejezve. Nem beszélve az 1923:XXXVIII. t.-c. alapján a gabonában és más terményben természetben bejegyzett jelzálogjogokról, a Jvt. 7. §-a alapján a külföldi pénznemben, a számolási értéknek, gabonának, terménynek, vagy aranynak pénzbeli egyenértékében meghatározott jelzálogos követelések összege az országos pénznemhez viszonyítva igen lényeges változásoknak lehet alávetve. Etekintetben elegendő, ha a 24.000/ 1929. számú rendelet 16. §-ának és az ezt némileg módosító 62.8001929. számú rendeletnek rendelkezéseire utalunk, amelyek részletes szabályokat tartalmaznak arravonatkozólag, hogy a Jtv. 7. §-a szerinti bejegyzésnél az időközben változó értékek közül melyik lesz a kifizetésnél az irányadó. Az az érvelés, ogy az 1923:XXXIX. t.-cikkben megjelölt késedelmi kártérítés nem kamat, vagy nem kamat jellegű, ugyancsak súlytalan. Hiszen in ultima analisi maga a kamat is (minimális) kártérítés. Ateikntetben pedig, hogy az úgynevezett késedelmi kártérítés a késedelmi kamattal azonos, vagy ily jellegű, aligha lehet vitának helye. Legfeljebb a késedelmi kamat bizonyos^ fokozatainak adott a törvényhozó más elnevezést. Végül az az érv sem helytálló, hogy a késedelmi kártérítés bejegyzésének azért sincs helye, mert hiányzik a tőke, amely után az számítandó. — Amint már említettük, a TÉBE intézetek által rendszeresített biztosítási okiratok szerint a keretbiztosítéki jelzálogjogban kitüntetett összeg kamatai és ezen összeg után esetleg járó késedelmi kártérítés erejéig engedi meg az adós a külön biztosítéki jelzálogjognak a bejegyzését. Maga a keret, amint már említettük, nem tőke, azonban maximálisan ily összegű tőke biztosítására szolgál. Analóg módon a, kamatok és a késedelmi kártérítés biztosítására szolgáló külön keretbiztosítéki jelzálogjognál a számítás alapjául ugyanezen összeg veendő mint maximuma annak,