Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért

azon a módon, ha a felperesek javára az érvénytelenség folytán visszaítélt ingatlan attól a feltételtől függetlenül ítéltetik meg, hogy felperesek a maguk részéről az ellenszolgáltatást — adott esetben a külföld területére eső ingatlant — visszabocsátják. (Jrosschmid az ilynemű ítéleti rendelkezést találó szóval „kötött marasztalásnak" nevezi. A felperes ki a maga javára szóló ítéleti rendelkezés végrehajtását szorgalmazza; ezt csak anak ellenében teheti meg, ha a kötött marasztalásban terhére szabott feltételben rejlő kötelezettséget teljesíti. f A kötött marasztalás az alperes javára ugyan perjogi értelemben végrehajthatóságot nem eredményez. Az alperes részére az ily ítéleti rendelkezésnek nincs meg^ a propulsiy ereje, hogy az alperes is szorgalmazhatná végrehajtás utján az Ítéleti rendelkezés valóra váltását. Ugyancsak (írosschmidi műszóval élve, a kötött marasztalás formájában visszaítélt ingatlanhoz való igény „gördülékenysége" kisebb fokú mint volna viszonkereseti marasztalás esetén, amikor felperesnek is, alperesnek is módja volna a végrehajtás eszközéhez nyúlni. A kötött marasztalás egyrészt védi az alperest azon eshetőleges méltánytalansággal szemben, hogy az ő teljesítése végrehajtási !ag kikényszeríthető legyen anélkül, hogy a neki járó teljesítés az ő javára megtörténjék. De ezen a tisztán méltánytalanságot elhárító védekező jellegén felül a kötött marasztalásnak van megint csak Grosschmid kifejezésével élve bizonyos „kénytető" ereje is azáltal, hogy a felperes számára, aki itéletileg megítélt jussához hozzá akar jutni, a kötött marasztalásban ott rejlik az az el nem hárítható, a felperes Ítéleti rendelkezéssel ugyan nem, de materialiter terhelő ellenkötelezettségnek teljesítésére ösztönző motívum. A Kúria tehát feloldotta a Il-od bíróság Ítéletét vonatkozó részében, kimondván, hogy az a körülmény, hogy az alperesnek visszajáró ingatlan idegen állam fenuhatósági területéhez tartozik, nem szolgálhat akadályul annak, hogy a bíróság felperes javára csupán kötött marasztalást vagyis a felperesnek formailag önkéntes ellenteljesítésétől függően ítélje meg a kereseti ingatlant, mert mint a Kúria mondja ily tartalmú rendelkezésnek sem magánjogi, sem nemzetközi akadálya nincs. Amennyiben helytálló dogmatikailag a Kúria megkülönböztetése alperes javára hozandó viszontkereseti ítélet és a felperes javára kötött marasztalás formájában meghozható ítélet között, annyira emberien bölcsnek tartjuk az érdek kiei. ver Kisnek azt a megoldását, amely'mindkét fél jogos oltalmának érvényesítésére a megfelelő jogi formát kikereste. n o