Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért

azon a módon, ha a felperesek javára az érvénytelenség folytán visszaítélt ingatlan attól a feltételtől függetle­nül ítéltetik meg, hogy felperesek a maguk részéről az ellenszolgáltatást — adott esetben a külföld területére eső ingatlant — visszabocsátják. (Jrosschmid az ilynemű ítéleti rendelkezést találó szóval „kötött marasztalásnak" nevezi. A felperes ki a maga javára szóló ítéleti rendelke­zés végrehajtását szorgalmazza; ezt csak anak ellené­ben teheti meg, ha a kötött marasztalásban terhére sza­bott feltételben rejlő kötelezettséget teljesíti. f A kötött marasztalás az alperes javára ugyan perjogi értelemben végrehajthatóságot nem eredményez. Az alperes részére az ily ítéleti rendelkezésnek nincs meg^ a propulsiy ere­je, hogy az alperes is szorgalmazhatná végrehajtás ut­ján az Ítéleti rendelkezés valóra váltását. Ugyancsak (írosschmidi műszóval élve, a kötött marasztalás formá­jában visszaítélt ingatlanhoz való igény „gördülékeny­sége" kisebb fokú mint volna viszonkereseti marasztalás esetén, amikor felperesnek is, alperesnek is módja volna a végrehajtás eszközéhez nyúlni. A kötött marasztalás egyrészt védi az alperest azon eshetőleges méltánytalan­sággal szemben, hogy az ő teljesítése végrehajtá­si !ag kikényszeríthető legyen anélkül, hogy a neki járó teljesítés az ő javára megtörténjék. De ezen a tisztán méltánytalanságot elhárító védekező jellegén felül a kötött marasztalásnak van megint csak Gros­schmid kifejezésével élve bizonyos „kénytető" ereje is azáltal, hogy a felperes számára, aki itéletileg megítélt jussához hozzá akar jutni, a kötött marasztalásban ott rejlik az az el nem hárítható, a felperes Ítéleti rendelke­zéssel ugyan nem, de materialiter terhelő ellenkötele­zettségnek teljesítésére ösztönző motívum. A Kúria te­hát feloldotta a Il-od bíróság Ítéletét vonatkozó részé­ben, kimondván, hogy az a körülmény, hogy az alpe­resnek visszajáró ingatlan idegen állam fenuhatósági területéhez tartozik, nem szolgálhat akadályul annak, hogy a bíróság felperes javára csupán kötött maraszta­lást vagyis a felperesnek formailag önkéntes ellentel­jesítésétől függően ítélje meg a kereseti ingatlant, mert mint a Kúria mondja ily tartalmú rendelkezésnek sem magánjogi, sem nemzetközi akadálya nincs. Amennyiben helytálló dogmatikailag a Kúria megkülönböztetése al­peres javára hozandó viszontkereseti ítélet és a felperes javára kötött marasztalás formájában meghozható ítélet között, annyira emberien bölcsnek tartjuk az érdek ki­ei. ver Kisnek azt a megoldását, amely'mindkét fél jo­gos oltalmának érvényesítésére a megfelelő jogi formát kikereste. n o

Next

/
Thumbnails
Contents