Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért

23 kell elfogadnunk, hogy esak az alkalmazottnak oly cselekményei eshetnek a T. Ü. H. alá, amelyek ügyködésével szoros összefüggésben állanak s nem a cselekmény teljesítése alkalmából, hanem annak okából követtettek el. Következik ez egyébként abból is, hogy az ügy urának exculpátiójára szolgáló körülmények csak akkor észszerűek és csak úgy van értelmük, ha olyan cselekményekről van szó, amelyek okozati összefüggésbe hozhatók az ő kirendelő, kiválasztó, felügyelő, utasító stb. tevékenységével, ami hiányzik ott, ahol véletlen, alkalomszerű s az alkalmazotti tevékenységgel csak tárgyszerű összefüggésben álló cselekményről van szó. Végül megerősíti ezt az álláspontot a M. T. T. 1721. §. 2. bek. 2. mondata, amely az ügy urának felelősségét a vétlen kárért való felelősség korlátai között arra az esetre is kiterjeszti, „ha a kirendelt a kárt nem az ügykörébe eső tennivalók teljesítésében, hanem csak teljesítésük alkalmával követte el". Fennálló jogunk szerint tehát a részvénytársaság alkalmazottja jogellenes cselekményéért csak akkor felel, ha 1. az alkalmazott hivatalos teendői kivitele közben s ezzel okozati összefüggésben követte el a cselekményt s ha 2. a r.-t. a 84. sz. T. Ü. H. szerint magát exculpálni nem tudja. II. A fejlődés irányát vizsgálva azt találjuk, hogy a gyakorlat és az elmélet, az alkalmazottakért való felelősség megszigorításának irányában halad. A 84. sz. T. Ü. H. álláspontja csupán az alkalmazott kiválasztása stb. körüli gondosság bizonyítását hárítja a megbízóra, az ügy urára. Társasági jogunk újabb terméke a K. f. t.ról alkotott 1930 :Y. t.-c. 65. §-ában a vétlen felelősség szabályát állítja fel, vagyis praesumptio juris et de jure-ként vélelmezi az ügy urának vétkességét, amellyel szemben az egyedüli út annak bizonyítása, hogy az alkalmazott nem az ügykörébe eső tennivalók teljesítésében járt el. Helyesebben: nem is teljesítése alkalmával okozta a kárt. Az Indoklásnak az M. M. T. 1721. és 1737. §-aira való hivatkozása ugyanis jogossá teszik azt a már korábban elfoglalt álláspontomat,4) hogy, ha a Kft. tisztviselő hivatalában bűncselekményt, avagy akár csak magánjogi deliktumot követ el, az ezáltal okozott anyagi kárért az alkalmazó Kft. feltétel nélkül felelős. A Kuncz-féle részvény jogi reformtervezet 129. §-ában úgy intézkedik, hogy „a társaság felel azért a kárért, amelyet igazgatói és meghatalmazottai a hatás*) Glücksthal—Huppert: A korlátolt felelősségű ós csendes társaság1 65. §-hoz írt j. 68. old.