Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám

149 ség gondolata már annyira megizmosodott, hogy nem szorul többé csalóka és hamis argumentumokra, másrészt mikor már az elmélet jobban (még pedig nem teljesen!) tisztába, jött a vétkes felelősség indítékaival, ideje, hogy e látszólagos, felszínes megokoló magyarázatot az igazi, helyes motívumokkal váltsuk fel. Azt a tant, mely a tárgyi felelősséget a veszélyesség mozzanatára vezeti vissza, ha nem csalódom, én kifogásoltam először egy német nyelven megjelent dolgozatomban.3 Azóta.— tőlem, úgy látszik, függetlenül, ami csak növeli a közös álláspont erősségét — hazai irodalmunkban if j. dr. Szigeti László támadta több apróbb cikkében,4 a veszélyes üzem tanát, kevésbbé elméleti alapon, mint inkább megvalósításának gyakorlati visszásságaira mutatva rá. A kérdés fontossága azonban még további, alaposabb megtárgyalást igényel, amit csak úgy lehet teljes megnyugvással eszközölni, ha az ember nem izoláltan nézi a problémát ennek az egy motívumnak szempontjából, hanem egyetemes áttekintésre törekszik a véletlen felelősség összes indítékai felett. Ez utóbbira annál "inkább szükség van, mert az indítékok mibenléte és értékelésük még mindig sok vita és félreértés tárgya nemcsak a hazai de a külföldi irodalomban is. Nem felesleges tehát a törekvés, hogy itt némi rendet próbáljunk teremteni a fogalmak közt. Ezt azt elméleti oldalát a kérdésnek óhajtom főleg megvilágítani az alábbiakban. II. Fent kettős vádat emeltem az ellen a tanítás ellen mely a veszélyesség mozzanatát veszi fel a tárgyi felelősség kritériumául: 1., hogy a tan logikátlan, 2., hogy e hamis ok felvétele a. valódi okok eltakarására visz, ezért ártalmas. Bizonyítanom kell e vádakat. ad 1. Logikátlan a veszélyesség tana úgy a. vétkességi princípium szempontjából (honnan az egész tan kiindul), mint az objektív felfogás látószögéből. A vétkességi elv szempontjából ugyanis a cselekmény veszélyességének mozzanata nyilván csak annak a bevallott"' vagy titkolt hátsó gondolatnak révén illeszt3 Verschuldensprinzip — Verursachungsprinzip, 1926. 32—34. 1. 4 Jogállom 1927. 271—274., Polg. Jog II. 271., V. 339., VI. 27. 5 V. ö. pl- Schulze Üb. d. Veranlassimgsprinzip,... Halle, 1918. 47. lap: In der Gefahrlichkeit, die jedem Unternehmer eines solchen Betriebes bekannt ein vorwerfbares Yerhalten...