Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog
36 a kir. kincstár jvára előnyösen sorozott 580 P 19 f tőke és járulékai megfizetésére irányuló kereseti követelésével elutasította, hogy az alperesek az ingatlant terhelő, előnyösen kielégítendő adótartozásukat személyes adósokként a kir. kincstárnak ki nem fizették s hogy ez adótartozásoknak előnyös sorozásával a felperes kielégítési alapja csökkent. Miért is a kir. Kúria a felperest ez ítéleti döntés megváltoztatására irányuló felülvizsgálati kérelmével, mint alaptalannal elutasította. II. A felperes által 7000 P kártérítés megítélése iránt másodsorban érvényesített kereseti igény tárgyában felülvizsgálattal meg nem támadott irányadó tényállás az, hogy a felperes az alperesek mint jelzálogadósok ellen az ingatlanaikra 10.000 dollár tőke és jár. erejéig előjegyzett zálogjog előjegyzésének igazolása s követelésének a jelzálogból történő kielégítése iránt a budapesti kir. törvényszéknél P 42356/1924. szám alatt pert tett folyamatba. E perben a peresfelek bírói egyezséget kötöttek. Az egyezség szerint az alperesek beleegyeztek abba, hogy az ingatlanaikra előjegyzett zálogjog mint igazolt telekkönyvileg bekebeleztessék s hogy amennyiben a jelzálogilag terhelt ingatlanok 1928. évi november hó l-ig el nem adatnának, úgy felperesnek jogában áll a végrehajtási jog feljegyzésének kérelmezése mellett követelésének a jelzálogilag lekötött ingatlanokból s azok haszonélvezetéből való kielégítését szorgalmazni úgy, hogy az alperesek a követelés behajthatóságáért személyes kötelezettséget nem vállalnak, hanem kielégítési alapul kizárólag az ingatlanok s azok haszonévezete szolgál. Irányadó tényállás az is, hogy az alperesek a jelzálogilag terhelt 37 hold szőlőből álló ingatlanaikat 1928. évi november hó 1-ét, a felperes követelésének esedékességét megelőzően 4 nappal, 1928. évi október hó 26-án, 3 évre, évi 1000 P haszonbérért az L r. alperes apósának, H. Samunak haszonbérbe adták, akinek javára a hszonbérleti joga telekkönyvileg is bejegyeztetett, hogy továbbá az alpereseik jelzálogos tartozásukat ki nem fizették g hogy ennek folytán a felperes alperesnek szőlejét 1929. évi augusztus hó 14-én végrehajtási árverés útján elárvereztette olymódon, hogy a bekebelezett haszonbérleti jogra figyelemmel az árverési vevő az árverésen megvett ingatlan használati jogát az 1929. évi gazdasági év végével vehette át s hogy végül az elárverezett ingatlanok árverési vételárából a felperes bekebelezett követelése kielégítést nem nyert. Ez irányadó tényekkel kapcsolatban a felperes 7000 P kár megtérítése iránt azon az alapon lépett fel az alperesek ellen hogy az alperesek ós H. Samu között kötött haszonbérleti szerződés színleges volt, az csupán az ő kijátszását s a kielégítési alap tudatos elvonását célozta.
