Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában

132 zálogjogát engedményezi. Ez intézkedésekből látható, hogy túlnyomórész a tkvi bírósági iratokat saját kézbe kell kézbesíteni, azaz a 140. §. ut. bek.-e szerint a polgári perrend­tartásnak az első kereset folytán hozott végzés kikézbesí­tését tárgyazó szabályai szerint. így a mai jogállapotnak megfelelően, Pp. 1663. §-ának megfelelően azazl a különbség­gel mégis, hogy a címzett helyett vagylagosan a 153. §. sze­rint a törvény szerinti (gyám, atya, anya, mint t. és t- gyam) vagy külön meghatalmazással igazolt képviselő, az általános meghatalmazással bejelentett ügyvéd ós kereskedelmi üzlet folytatásából eredő perekben, tehát tkvi eljárásnál ritkább esetben, a cégvezető veheti át a kézbesítvényt. Ki van azonban zárva a 157. §. szerinti együttlakó felnőtt családtag, a 158. §. szerint az üzlethelyiségben lévő felnőtt segéd, a 159. §. szerinti ügyvédi vagy közjegyzői segéd vagy írnok, a 160. §. szerint a hivatalos vagy üzleti helyiségben található hivatalnok, vagy más szolgálati viszonyban álló személy. Az új Pp e szabályait egybevetve, a régi rendes eljárás kézbesítési rendelkezéseivel és pedig a tkvi eljárásnál főleg fontos, a keresetre hozott első végzések kézbesítési szabályai­val, szembe tűnik, hogy az új szabályok jóval enyhébbek, mint az 1868 : LIV. t.-c. 259., 264., 265. faiban foglalt rendel­kezések. A régi eljárás szerint mely irányadó volt a sommás eljárásban is, a keresetre hozott első végzéseket csak magának az alperesnek, vagy speciális e célra szolgáló meghatalmazás­sal igazolt megbízottjának lehet átadni. Ha vonakodott át­venni, nála hagj ták: ha nem volt otthon, lakásának ajtajára kifügesztették. Lényegében ugyanígy intézkedett az 1840 : XV. t.-c. is, azonban a megbízott hites személy, kézbesítő a kifüg­gesztési eljárás előtt még először egy írást hagyott nála, hogy következő napon ismét meg fog jelenni és csak akkor függesztette ki az idézést, ha megint honn nem találta azt alperest. Ilyen jogi helyzet mellett nézzük csaik már most, hogy mint szólnak a posta útján kézbesítés szabályai. Miután meg­állapítottuk, hogy a tkvi kézbesítés szabályai szervesen illesz­kednek bele általában a polgári ügyekbeni kézbesítés szabá­lyaiba, megállapíthatjuk azt is, hogy a kézbesítési rendelet negyedik fejezete egy szóval sem zárja ki a posta útján való kézbesítést telekkönyvi ügyekben, sőt kitágítja e kézbesítés területét a bűnügyekre is, holott edig csak polgári peres, vagy általában polgári ügyekben lehetett erről szó. A postai kéz­besítés csak két esetben van kizárva: az 53. §. szerint, ha a kézbesítendő irat magyarázatra szorul, s az 56. §. szerint, ha címzett olvasni sem tud. A gyakorlat ugyan már rég túltette magát az 53. §. szerinti megszorításon, mert a fizetési meg­hagyások minden faját kikézbesíttetjük postán, bár itt ma­gyarázatra volna szükség, hogy ellentmondhat, kifogásokat

Next

/
Thumbnails
Contents