Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]

12 származásra vonatkozó szabályok értelmében mind a korábbi, mind a későbbi házasság alapján törvényes lenne, a gyermeket a későbbi házasságból származottnak kell tekinteni. Ha ilyen esetben a későbbi férj, vagy a gyermek a származásnak az előbbi bekezdésen alapuló törvényességét megtámadja és a bíróság a keresetnek helyt ad, az ítéletben a gyernmeket nem házasságon kívül származottnak kell nyilvánítani, hanem azt kell kijelenteni, hogy a gyermek a korábbi férjnek törvényes gyermeke. Ha a gyermeknek a korábbi házasságra alapított ez a törvényessége is megtámadható, azt a jogosult az általános szabályok szerint támadhatja meg."11) Ha a holtnak nyilvánított férj felesége a holttányilvánítás után nem megy férjhez: a H. T. 74. §-ban megszabott jogállapot az, hogy a házasság nem szűnik meg. Ezt a jogi helyzetet zavarja meg a feleségnek az a ténye, hogy idegen férfival való nemi érintkezést kezd és ebből a nemi érintkezésből gyermek származik. Az asszonynak ez a vétkes magatartása azonban jogilag ugyanaz alá a jogi konstrukció alá tartozik, mintha a férj 10—20 év óta távol, ismeretlen helyen tartózkodik, de azért holtnak nyilvánítva nincs — s a feleség mégis gyermekekkel ajándékozza meg. A jelenlegi társadalmi berendezkedésünk és a nyugateurópai keresztény-kultúrkör alapját képező mono11 A férj — az egyedül jogosított holtnak nyilváníttatván, a mindenkivel szemben hatályos megtámadás nem követkézhetik be. Ezt mindenki helyesen észleli, ámde az emberek között sak vitás kérdés marad függőben. Ilyen marad ez is, azonban vagyonjogi (örökösödési) vonatkozásban az érdekeltek mégis csak a „jogosult" fogalma alá esnek. Ezért nélkülözi Cziglányi vonatkozó megbeszélése a teljes átgondoltságot, amidőn a Kúria ítéletére (MT. IX. 93. sz.) azt mondja, hogy lehetetlent kíván. Gondolatom szerint a holtnak nyilvánítás után született gyermek jogi helyzeitét kizárólag a házsságon kívül született gyermek ideiglenes tartásának szemszögéből nézni — téves! A M. Tára szerk. részéről is a IX. K. 93. sz. alatt közölt esetben csak ez a meg jegyzés történt: Adott eseben a megoldás, bár logikusan levezetett, gyakorlatiig nem megnyugtató. Suimmum jus — summa injuria. De a megjegyzés is a kérdést tisztán a törvénytelen gyermek ideiglenes tartásának szemszögéből nézi. Hibás nézőpont. A gyermek törvényességéneik vélelme mellett a törvényes öröklés és törvényből folyó tartás mégis csak nagyobb értékeknek mutatkoznak! Ebben az irányban természetesen a tényállásra szükség nem volt.