Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

16 egyesület alapszabályaira alapítja, nyilvánvaló tehát, hogy a fel­peres jogviszonyának elbírálásánál a hivatkozott és kormányha­tóságilag is jóváhagyott alapszabály rendelkezései az irányadók. Nem vitás, hogy felperesnek az alperes egyesületbe belépése­kor érvényben volt régebbi, valamint a jelenleg hatályban levő, mó­dosított, de kormányhatóságilag jóváhagyott, az egyesület minden tagjára kötelező alperesi alapszabályok rendelkezése szerint, „a tagsági viszonyból származható minden vitás esetben válaszott bí­róság ítél." Az alapszabályoknak ily értelmű kikötése törvényszerűen megengedett. Az a kérdés pedig, hogy az alapszabálynak válasz­tott bírósági hatáskör kikötésén kívüli egyéb rendelkezése a jó­erkölcsbe ütközőnek, illetőleg érvényesnek tekinthető-e? — a ha­táskör elbírálásának keretébe nem tartozik. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság e tekin­fellebbezési bíróság az alkalmas okirat kiadására való kötelezés mellőzésével az ismertetett döntést hozta, a kereseti kérelem kere­tén való túlterjeszkedést megállapíthatóvá nem teszi. E döntés ugyanis a keresetben kért zálogjog törlése iránti kérelemnek a kérelem határai közt jogszabálysértés nélkül ad helyet, mert ok­irat kiállítására az I. r. alperes végrehajtás terhével nem kötelez­hető, a jogerős ítélet pedig a jelzálogos hitelezőnek a törlésre al­kalmas nyilatkozatát a telekkönyvi rendtartás 84. §. C. pontja értel­mében teljesen pótolja. (1930. okt. 1. — P. V. 7120,1928.) 27. Pp. 451. §. — Ügyvédi irodai alkalmazott mulasztá­sára alapított igazolási kérelem. — Az irodai alkalmazottak mulasztásáért az ügyvéd felelős. — A fél képviselője önhi­bájából mulasztott, ha a felülvizsgálati határidő alatt egész­ségének helyreállítása végett vidéken tartózkodott és csak visszaérkezése után tudta meg, hogy az irodája a felülvizs­gálati kérelem beadására kitűzött határidőt elmulasztotta és így a kérelmet törvényes időben nem nyújtotta be. (K. 1930. jún. 25. — P. I. 427 1930.) 28. Pp. 784. § 7. p., Ke. 78. és 93. §. — Választott bíróság ítélete kényszere^vezségi eljárás esetében. — A csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása után az egyesség lét­rejötte esetére csak a követelés megállapítása kérhető és ítél­hető meg és ehhez képest a választott bíróságnak a követelés valódiságának megállapításán túlterjeszkedő marasztaló rendelkezései a törvény szerint meg nem engedett cselek­ményre kötelezést tartalmaznak. K. Nem vitás az a tényállás, hogy a peresfelek a felperes üzle­tének szanálása iránt megállapodásra léptek és erről az 1927. évi augusztus hó 17-én kelt ./. jelű okiratot állították ki, ahhoz képest a megállapodásukból keletkező vitáik tekintetében választott cső-

Next

/
Thumbnails
Contents