Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

n nak ekként való perbevonása a katonai szolgálati viszony lényegével és természetével általában nem fér össze; olyan különös szabály pedig nincsen, amely ezt az eldöntés alatt álló, vagy ahhoz hasonló esetben mégis megengedné. Nem változtat mindennek az adott esetre találó voltán az a körülmény, hogy a felperes nem a tényleges állományba, hanem a nyugállományba tartozik. A nyugállományba helyezéssel ugyan i s csak az államviszonylat változik meg, de maga a viszony nem szűnik meg, ami kitűnik abból is, hogy a viszonyt jellemző és annak lényeges tartalmát alkotó bizonyos jogok és kötelességek továbbra is változatlanul állanak fenn. Így például az A—32 a. jelű Szolgálati Szabályzat 9. §-ának 2. bekezdése szerint a nyugállományba helyezett tiszt is vehet katonai kötelességeire vonatkozó parancsot; — az 1912: XXXIII. t.-c. 13. §ának 4. y ont ja, illetőleg az 1930:111. t.-c. 7. §-a, nemkülönben az 1921:XXXII. t-C. 80. §]-a szerint pedig a katonai és bizonyos egyéb bűncselekmények miatt, valamint a fegyelmi kihágások tekintetében a nyugállományba helyezett tiszt is a katonai büntetőbíráskodás, illetőleg fegyelmi fenyítőhatalom alatt áll; — ugyanígy az A—46. jelű Becsületügyi Szabályzat 2. §-a szerint ugyanazon becsületügyi eljárás alá esik, mint a tényleges állományba tartozó tiszt, stb. (1930. jún. 3. — P. VI. 2135/1930.) 17. Pp. 394. §. Marasztalás terjedelme. — Törlési engegedély kiadására irányuló kereseti kérelem esetében a felperesnek a. törlés kérésére feljogosítása a kereseti kérelem keretén való túlterjeszkedést nem teszi megállapíthatóvá. K. A tényállásra a fellebbezési bíróság az indokolásában kifejtettek szerint helyes anyagi jogszabályt alkalmazott azzal a döntésével, amely szerint a felpereseket arra jogosította fel, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a berettyóújfalusi 2042. sz. betétben felvett ingatlanokra C. 73. sorszám alatt a Gömöri Takarékpénztár Et. javára bekebelezett zálogjognak 19.000 korona tőke és 18. Pp. 367. §. — Igazságügyi Orvosi Tanács felülvéleménye. — A balesetet szenvedettnek az a szubjektív érzése, hogy az egészsé .ri állapota a baleset előttivel szemben roszszabbodott, nem elég ok a felülvélemény beszerzésére. K. Valamely sérülés gyógyulásának gyógyulásának és az ezáltal okozott munikaképességcsökkenésének az időtartama tekintetében a bíróság nem köteles az általa meghallgatott törvényszéki orvosnak véleményét az igazságügyi orvosi tanács felülvizsgálata al bocsátani, de tartozik más orvosnak, különösen specialistának meghallgatását sem elrendelni, ha szakvéeményt meggyőzőnek s ítélkezése alapjául elfogadhatónak találja. A fellebbezési bíróság azt, hogy a meghallgatott szakértő or-