Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher
85 tudomása szerint, eddig soha sem hozott a dr. Fonyó által hivatkozott tartalmú döntést ebben a kérdésben. Miután pedig a Törvényszék szab irányt az összes budapesti járásbirósági perekben eldöntött 'biztositási kérdéseknek és miután Fonyó doktor az általa hangoztatott joggyakorlat létezését még számszerint közölt Ítéletekkel sem tudta, alátámasztani, azt kell feltételeznem, hogy cikkében csak azért fépített© a falra a dologi teherként jelentkező biztosítási dij ördögét, hogy azt annál biztosabb kézzel tudja azonnal ledöfni. Pia ezt a kérdést alaposabban vizsgáljuk, látjuk, hogy van rá praeeedons, miszerint a biztositási dij előnyösen kielégítendő tételt képez (igy a kény szeregyezségi eljárásban, esetleg csődeljárásban) jogszabály alapján és ezzel mint-egy privilégiumot nyer a behajthatóság szempontjából, de a mai joggyakorlat mellett jogszabályt ugy magyarázni nem lebet, hogy a kárbiztositási dijat a biztosított tárgy azon tulajdonosán is be lehessen hajtani, aki a biztositási szerződésbe félnek kifejezetten nem lépett be. A K. T. 484. §-át a miniszteri indokolás helyes értelmezése szerint is a törvény meghozatalánál az indokolta, hogy a biztositóval szemben védeni kellett a biztosítottat és jogutódját kár esetén, ha ennek biztosítási dija előre kifizetést nyert. Nem szabad tehát abból a helytelen felfogásból kiindulni, hogy a. 484. §. a biztosító intézetek intézményes dijvédelmát célozta volna a K. T. születése idején. Hiszen a törvény szavai a „biztosító belegyezése nélkül is" szöveggel kétségtelenül regisztrálják e §. intencióját. A biztosított beleegyezését a törvény nem is említi, habár Nagy Ferenez szerint „a. ratio a biztosítottra nézve is azonos". Ezt az elgondolást teszi magáévá az uj német biztosítási jog, még fokozottabban kidomborítva. Az egész kérdés sarkpontja a 484. §. azon passzusán fekszik, hogy „feltéve-, hogy ennek ellenkezője a biztosítási szei ződéshen ki nem köttetett", mert' — ahogyan azt dr. Fonyó is igen helyesen jegyezte meg, az összes Magyarországon működő biztosító intézetek az általános biztositási feltételekben kikötik, hogy az ajánlatban bevallott adatokban beállott változás, igy tulajdonos változás c-clén, a biztosító a koekézatot csak akkor viseli az nj tulajdonossal szemben, ha a tulajdonosváltozásra vonatkozó függeléket az uj tulajdonosnak bejelentés alapján ki kézbesítette. Ha tulajdonosváltozás esetén az uj tulajdonos ezen minőségét a biztositónak bejelenti és kéri a kötvény átírását, akkor a biztosított részéről meg van az akarat a biztosítási szerződés fenntartására s ebben az esetben — ha a függeléket kiállították — a