Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Ingatlantulajdonközösség megszüntetése árverés útján

75 A mai magán jogok már számos jogintézményt építették Jd, amelyeknél nem véletlen, hanem kényszerű tartalom a több érdekelt személy jog viszonyának egy keretben való elrendezésié. Kezesség, engedmény, tartozásátvállalás, a kereskedelmi jog területén a fuvarozásban a címzett, a biztosítási jogban a kedvezményezett helyzete mutatják a példákat. Ezen példák ellenére magánjogi felfogásunkat még igen nagy mértékben kötve tartja ugyan az az atavistikus felfogás, amely a római jognak 'kezdeti, söt fejlettebb korszakában is, megtagadta a képviseletnek, illetve a harmadik személyek javára szóló szerződésnek létét, mert valahogy a logikai képtelenség erejével hatott a harmadik személynek a jogviszonyba való beállítása. A jogfejlődés lehetőségéire, még egy egészen modern példát vonultatunk fel. A nagyvárosi bérház sok lakója egymással semminemű jogi kapcsolatban nem áll. A lakbérszahályrendeletek azt az érdeksurlódást, ami az egyházban Lakók között, mondjuk a társlakók nyugalmának megzavarása folytán keletkezik, a jogi kapocs hiányában azon a dadogó nyelven igyekszenek megoldani, hogy a sértett lakó a háztulajdonoshoz fordulhat és eltol kérhet a másik lakó ellen felmondást és ezt az igényt csak addig sanctionálja, hogy ha a háztulajdonos a felmondást nem eszközli, akkor a sértett lakónak van joga (?) a házból elköltözni. De ha a központi fűtéshez való hozzájárulási kötelezettséget szabályozó rendeletre gondolunk, látjuk, hogy a lakók „szervezetlen közössége" legalább a közös fűtés tekintetében a még annyira laza jogi organizációt kap. A két személyes magánjogi szemlélet válsága ütközik ki e jelenségekből, amire alkalomadtán vissza fogunk térni, bár a. kérdés 'annyira alapvető centrális fontosságú, hogy egyenesen széles keretű teoretikus tisztázást igényelne. Az adott eset kapcsán utalni kívánnánk arra a gyakorlati megoldási lehetőségire, amely mindhárom érdekelt sérelme nélkül volna alkalmas ezt a jogi háromszöget elrendezni: felperesnek megadandó volna az a jog, hogy alperesnek az ö hitelezője kezéhez történendő fizetésre való marasztalását kérje. B. 8. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 40„ 41. és 42. számú polgári döntvénye. .1 kir. Kúria jogegységi tanácsának 40. sz. polgári döntvénye a rendelkező részben foglalt határozaton kivül, igen fontos s a gyakorlatban elhomályosult szabályokat: rögzít le indokolásában. Az elvi élü döntés tudvalevölueg az, hogy a kereskedösegédnek és ipari vagy kereskedelmi vállalat tisztviselőjének szolgálati szerződésében két évet el nem érő szolgálat esetében sem lehet a felmondási időt az alkalmazott hát-