Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Sajtó okozta kár

6 dúlni attól a félrevezető szövegezéstől, amely nyilván a már törvénnyé vált 1914:XIV. t.-c. 39. §-ában foglaltaknak megfelelőleg a nem vagyoni kárban valami felsőbb kártérítést lát, amelynek alsóbb foka és előfeltétele a vagyoni kárnak fennforgása és érvényesítése. A felhívott törvényhelyeken mindenütt egy már-már tipikussá lett fordulattal találkozunk, amely szeri ni a sértet[t a nem vagyoni kárát is követelheti. Vagy ugy, találkozunk vele, hogy a sértett követelheti a vagyoni kárált felül a nem vagyoni kárát is. Vagy ugy, hogy követelhet vagyoni kárt cs nem vagyoni kart. Ez a fordulat annak a felvételéhez vezetett, hogy a nem vagyoni kár a vagyoni kárnak felsőbb foka, vagy legrosszabb esetben is annak anyagi függeléke. Ennek a megtévesztő fordulatnak behatása alatt vonakodtak bíróságaink egy ideig az önállóan érvény esi tett nem vagyoni kárt megítélni és vagy a vagyoni kár egyidejű, vagy annak előbbi érvényesi lését követelték. Ujabban azonban a magyar királyi Kúria ettől eltért és hangsúlyozta, hagy a nem vagyoni kár iránti igény a vagyoni kár fennforgásától és érvényesítésétől független. (K. 1327/1928. A határozat elutasító, de csak azért, mert a kár megítélése nem mutatkozott méltányosnak.) A kát igény közötti viszonyt a törvényhozónak vagy a-sajtótörvényben, vagy egyebütt meg kell állapítani. Ez a viszony pedig csakis a függetlenség lehet. Való* hogy számos esetben a nem vagyoni kár nem túlságosan képzelhető vagyoni kár okozása nélkül. Így az orvos, az ügyvéd, az iró, szóval a szabad intellektuális, kereskedelmi, ipari vagy hasonló pályán működő személynek sajtó utján történtj alaptalan megtámadásánál. Ekkor t. i. a. sérteti nem vagyoni javainak jogellenesen történt sérelme egyúttal annak is oka, hogy az ö kereseti tevékenysége egészen eredménytelenné vált, vagy, hogy az lényegesen kisebb eredményhez vezetett, mint azelőtt. (Orvodról K. 925/1929. sz,, kereskedőről K. 7622/1927. sz.) Azonban a gyakorlatban találkozunk oly tényállásokkal is, amelyeknél a vagyoni kár ugyan egyáltalán ki van zárva, de a nem vagyoni kár megítélése mégis indokolt. Például: magán- vagy közalkalmazott oly sérelme, amely nem vezetett annak elbocsátásához vagy fegyelmi eljáráshoz, de társadalmi bojkotthoz, vagy egyéb hasonló sérelmekhez. Vagy a női becsület elleni sérelmek, amelyek eredménye ugyan nem nyilvánul a házasság leibontásában, de igenis a családi élet ideiglenes, vagy állandó hátrányos befolyásolásban, amelyek ezért a sértettnek sok izgalmat, esetleg annak a családon belül történt megtámadtatását is okozták.