Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám

53 nem nélkülözheti, súlyt fektetek arra, hogy a keresk. kamarát nemcsak mint véleményező közeget tartsák fenn, hanem az egész eljárás rendén a kamarát és annak részvételét kapcsolják be, ahol ahoz a bekapcsolódáshoz hason!*') bekapcsolódásra gondolok, amilyent, az 1923:V. L-e (41. §. sth.) létesített és amely bevált'. Ez a bekapcsolása a kamarának vonatkoznék a peres eljárásra is. A aemperes ^Ügyekre vonatkozó eljárás a szabadalmi bíróság keretén belül folynék le, még pedig íellebbvitel esetén is (ugy, amint az szabadalmi ügyekben is vau). A Pellebbvitel egyfokú lenne. Mind ezekből a rendes bíróságokra nem esnék semmi megterhelés. Ez a vázlata annak a minimumnak, amelyet a reformmunkálatokkal egyelőre meg kellene valósítani. Annak indokolására, hogy a reformmunkálatok kérdése nálunk miért épen most aktuális, rámutatok a következő két körülményre: Az 1929. évi április hó 2(i., 27. napján a német iparjogvédelmi egyesület Berlinben nagygyűlést! tartóit, (amelyre alább még visszatérek) ez a gyűlés és annak határozatai befolyásolni fogják az egész kontinentális védjegyjogot. E mellett mi sem haladhatunk el némán, A másik fontos körülmény, amely az előbbivel némileg összefügg — az, hogy 1930-ban a nemzetközi iparjogvédel m i szövetség kongresszusát Budapesten tartja meg, a napirendre pedig éppen a fent említett berlini nagygyűlésen tárgyalt; védjegykérdések is ki lettek tűzve. Miután az a kongresszus nálunk lesz megtartva, talán igazán országos érdet- lenne, addig valami reformokat létesíteni, hogy elmaradottságunk ezen a téren a sok külföldi állammal szemben, amelyeknek megbízottai vendégeink lesznek, ne legyen kirívó; hogy lássák, hogy igenis van itt a. védjegyek terén is élet és fejlődés és kultúra, jöjjenek csak el hozzánk, bízzák csak iánk nagyértiékü ipari jogaikat, mi majd megvédjük, ugy mint más kulturállamok. Ez is oly körülmény, amelyet országunk érdekében a mérvadó köröknek figyelmébe a járd ah-. A mérvadó körök részéről igen hathatós támogatásra okvetlenül szükség van. A kereskedelmi kamara, az iparjogvédelmi egyesület, a nemrég alakult magyar védjegyszövetség és a többi érdekkörök maguktól kitelhetöen bizonyára mindent, elkövetnek, hogy azoknak a külföldieknek a védjegyjog terén való haladásunkról minél előnyösebb képet mutatkassunk be — de mindez nem elegendő, ha az irányadó felsőbb körök minél előbb a szélesebb re-