Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám

51 Ezzel számolnunk kell; ezt figyelmen kívül hagyni nem szabad! Melyik külföldi vállalni bízza védjegyes áruját és védjegyének sorsát mi ránk — kényszerítő szükség nélkül —• midőn látja, hogy milliókat érő védjegyének és így esetleg vállalatának élete és halála felett'-íközigazgatási hatóság (miniszter) dönt! Ezen változtatni kell. Megfelelő reformhoz nem is kell sem pénz, sem más hasonló áldozót, hanem csak belátás és kis jóakarói. Eogy mennyire kirívó elmaradottságunk — azt ugyan már többször beigazoltam más alkalommal, azért mégis eholyen is rá akarok mutatni ezekre a hiányokra. A két védjegyjogi alaptörvény (1890:11. t._c. és' 1805: XLI. t.-c.) nagy részben elavult, még pedig ugy az anyagi, mint különösein eljárási részükben. A mi különösen ezt az utóbbit illeti, megjegyzem, hegy az nem csak elavult, hanem soha sem volt jó.:>> A védjegypert a. mai jogszabályok értelmében keresettel kell megindítani a, Keresk. Miniszternél. A kereset benyújtását közlő eljárást az 1868-iki perrendtartás szabályai szerint kell folytatná; az eljárás rendén - - ugy. mint a régi boldogult pertárban periratok váltása (olyik a, keresk. kamaránál, (elhnirat, válasz, viszom válasz stb.). Ezután a, keresk. kamara, véleményes jelentéssel iaz inaitokat felterjeszti és a. Miniszter — a eonsultatdv votummal biró u. n. védjegytanáes meghallgatása és a szabad, bíróság elnökéinek elüterjeszlése után ileletet hoz! Tehát: oly elárult eljárás lefolytatása után, amely ma már sehol sincs többé gyakorlatban, közigazgatási hatóság ítéletet hoz, még pedig első és egyszersmind utolsó fokon! Ezeket, amit itt leirtani, modern jogász talán hajlandó lenne tréfáinak tekinteni, pedig komoly valóság. Ez az eljárás nálunk már évtizedek óta van gyakorlatiban. Hoztak az évek folyama alatt számtalan törvényt, uj polg. perrendtartást stb., de a védjegyekre vonatkozólag a helyzet változatlan maradt. Ez a helyzet egyenesen groteszk, ha, arra gondolunk, hogy néhány százpengös követelés felett független bíróságaink három fóruma modern eljárási szabályod alapján dönt, míg milliókat érö védjegy felett nálunk bíróság ma egyálta:i Nagyon helyesen mutat rá ezekre a bajokra dr. Fodor Annin kúriai tanácselnök a „Kereskedelmi Jog" 1929. január 1-én megjelent jubiláris számában í». old. stb. 4*