Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló Főrendiház által elfogadott törvényjavaslat

337 Bűnügyi költségek előlegezése. 118. §. A Bp. 479. §-ának 2. bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: Ha az eljárás kizárólag közvádra vagy szegénységi jogon folyik, a bűnügyi költségeket, kivéve azokat, melye­ket a terhelt képviselete, illetőleg védelme okozott, meg­térítés fenntartásával az államkincstár előlegezi. Ha az el­járás magánvádra folyik, a bíróság tanú vagy szakértő megidézését — kivéve ha a megidézést kérő fél szegény­ségi jogban részesül — megfelelő összeg előzetes letétbe­helyezésétől teheti függővé. A bűnügyi költségek csökkentése. 119. §. A Bp. 483. §-a helyébe a következő rendelke­zés lép: Azokban a költségekben, melyek nyilvánvalóan alap­talanul bejelentett bizonyíték felvételével vagy tudva ha­mis, avagy feltűnően gondatlan feljelentés alapján meg­indított eljárással merültek fel, meghallgatása után azt kell marasztalni, aki az ily költségek felmerülésére — ideértve az ellenfél ügyvédi képviseletével járó költségeket is — okot szolgáltatott. Illetékkötelezetség büntetőbírósági ügyekben. 120. §. A pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve, rendelettel illetékkötelezettséget állapíthat meg és az illeték tételeit is szabályozhatja a pótmagán­vádra folyó bűnügyek tekintetében, továbbá a rágalmazás vétsége, a nem testi bántalmazással elkövetett becsületsér­tés vétsége, a szabadalombitorlás kihágása, a védjegybi­torlás vétsége és a tisztességtelen versenyről szóló 1923: V. t.-c. 16—19. §-ai alá eső vétségek miatt kizárólag fő­magánvádra folyó bűnügyek, valamint a Bp. 29. §-ának 2. pontjára alapított bíróküldési indítvány és a sajtóról szóló 1914: XIV. t.-c. 21. §-a alapján magánszemélyek részéről folyamatba tett helyreigazitási ügyek tekinteté­ben, továbbá a bűnvádi eljárás során érvényesített magán­jogi követelések tekintetében, ideértve a nemvagyoni kár címén követelt vagyoni elégtételre irányuló igényt és a biztosítás iránt előterjesztett kérelmet is, végül a szabad­ságvesztésbüntetés végrehajtásának elhalasztása, félbesza­kítása, és a büntetés kegyelemből elengedése vagy enyhí­tése iránt előterjesztett kérelmek tekintetében. Az előbbi bekezdés alapján megállapított illetékköte­lezettség nem érintheti a szegénységi jog megadására vo­natkozó jogszabályokat.

Next

/
Thumbnails
Contents