Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A kereskedelmi megtartási jog érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályok

29 kiszámított díjból a biztosító 20—25% engedményt von le. a tartamengedményt. Ha a szerződés a kikötött tartani letelte előtt megszűnik, akkor a biztosított köteles jogszabálynál — de rendszerint a jogügyletnél fogva is, a biztosítási szerződés megszűnése által ki nem érdemelt tartamengedményt visszafizetni, mintán a feltétel, mely alatt az engedményt kapta, nem következel! be. A tartamengedmény a biztosítási díj végösszegéből lesz levonva és az 50%-os illeték bozzászámitása után. Természetes, hogy miután a biztosított az alapdíj összege után 50% illeték fizetésére köteles, ez az 50% az utólag fizetendő díj — a tartamengedmény — után is fizetendő, mert a tartamengedmény nem egyéb, mint a dijnak bizonyos körülmények esetén utánfizetendő, feltételesen elengedett része. Mégis bíróságaink mindeddig következeteken elutasították a biztositót a tartamengedmény 50%-os mellékilletéke iránti kei esetével, rendszerint azzal az indokolással, hogy miután a biztosító a hozzá ily módon befolyó dij után az 50% állami illetéket nem fizeti le, azt követelni sincsen jogában. Figyelmen kivül hagyták azonban a bíróságok, hogy a kártérítés iránti periben nem birj relevantiával, különösen akkor nem, ha a biztosítottnak — amennyiben nem kapott volna tartamengedményt — meg kellett volna az 50%-ot ezután is fizetni, mig a tartamengedmény nyújtásának esetében a biztosított mentesül az őt egyébként feltétlenül terhelő 50% illeték megfizetése alól. Ezt az álláspontot ismerte el most teljes egészében a Kúria a P. VII. 8116/1928. sz. Ítélettel, melyben a két alsó foknak az 50% illetéket elutasító részét megváltoztatja és kimondja, hogy miután a biztosított a biztosítási szerződést a tartani letelte előtt mondta fel, ennélfogva a biztosító a tartamegedmény összege után elengedett mellékilletékeket is a biztosított alperestől kártérítés címén jogszerűen követelheti, mert anyagi jogi szabály, hogy amennyiben az a feltétel, melyhez az engedmény nyújtása köttetett — jelen esetben a biztosítási szerződésnek 10 éven keresztül való fennállása — be nem következik, a megadott engedmény az engedményt nyújtónak kártéritésképen visszajár. Ezután már csak az volna hátra, hogy a Kúria ezt és ehhez hasonló ítéleteit teljes ülési határozat formájában mondja ki, mert az általa elfogadott és jogi szempontból feltétlen helyes álláspont dacára az alsóbiróságok a rendszerint kis összegű és így csak két instanciáju tartamengedményperekben továbbra is mereven elutasítják az 50% mellékilleték megfizetésére irányuló kereseti részt. Az pedig mégsem lehet jogelv, hogy az ítélet marasztaló vagy elutasító volta a követelés nagyságától és ne annak jogi minemiiségétől függjön. F- Gíl-