Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

163 A felülvizsgálati eljárás tekintetében a bizottságok tiltakoztak amaz újítások ellen, hogy a felülvizsgálati bíróság a felek által felhozott jogszabály tekintetében határozatának indokolásában csak akkor legyen köteles nyilatkozni, „ha ezt tekintettel a körülményekre szükségesnek tartja". A tervezetnek a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó és igen mélyreható rendelkezéseit a bizottságok elejtendőknek találták. Különben kiemelték azt, hogy a szövegezés nem világos a tekintetben, hogy a Pp.-ban foglalt különös illetékességi okok fennforgása esetén a felperes ezeket igénybe veheti-e, ha ezen különös illetékességgel bíró bíróság a fizetési meghagyást nem bocsáthatja ki. Élesen állást foglaltak a bizottságok az ellen a tervbevett intézkedés ellen, hogy a községi bíróságok hatáskörébe tartozó pereket a jövőben fizetési meghagyásos eljárás alakjában se lehessen a járásbíróság elé vinni. A végrehajtási eljárással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozólag az a kívánság alakult ki, hogy — a tervezettel ellentétben — a végrehajtható kiadmányokért és megszerzésükért járó költség ne a végrehajtás foganatosításakor, hanem már a végrehajtható kiadmányok kiadásakor állapíttassák meg. Fontos kívánsága volt a bizottságoknak, hogy a jövőben biztosítási végrehajtás során szoros zár csak a legritkább esetekben és csupán a bíróság külön engedélyével legyen alkalmazható. A telekkönyvvel kapcsolatos rendelkezések közül különösen sérelmesnek találták a bizottságok azt, hogy 100 pengőt meg nem haladó követelés erejéig jelzálogjog csak kielégítési végrehajtás során legyen bekebelezhető. A tervezet rendelkezéseinek részletes bírálatán kívül a bizottságok még több olyan javaslatot is kívántak az igazságügyminiszter elé terjeszteni, amelyekről a törvénytervezetben nincsen szó ugyan, de amelyek alkalmasaknak látszanak a törvénykezés menetének egyszerűsítésére. így indítványozták a fellebbviteli ós igazolási határidők megrövidítését; a német jogban ismeretes „eidesstatliche Erklárung" és az „előzetes intézkedések" intézményeinek behozatalát és a végrehajtási eljárás reformjánál oly javaslatokat, amelyek a végrehajtási eljárás egyszerűsítésére vezetnének. Az Országos Ügyvédszövetség az igen beható és alapos tanácskozások anyagát részletes memorandumban az igazságügyminiszter elé terjeszti. Az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kör előadással kapcsolatos társasvacsorát rendeztek, amelyen dr. Markos Olivér kir. ítélőtáblai bíró, az Országos Ügyvédszövetség volt alelnöke tartott előadást az ügyvédi szólásszabadság és a polgári perek gyorsítása címmel. Az előadó