Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A részvényes felvilágosítás iránti igénye

18 totta-c ezáltal magának a jogot ujabb ok felhozatalára is? A praxis általábaai a szigorúbb, tagadó álláspontot fogadja el, kiterjesztve ilymódon a perrendi eshetőségi elvet a magánjog területére is. így a tulajdonképeni elállásnál (Hitelj. T. VI. 71., P. VII. 112Ó/1923., JH. 1928., 1059., P. IV. 2854/1928) azonnali hatályú elbocsátásnál (HD. 1925. 31—32., P. II. 3654/1924. és P. II. 3825/1924.) a per csak'is az eredetileg felhozott ok körül foroghat és a perben ujabb okol felhozni nem lehet. Viszont társulási előszerződést kötött felek között a jogos okból visszalépő fél nincs kötve az eredetileg felhozott okhoz (Hitelj. T., 1924., 121. Kp. IV. 4724/1922., kifejezett utalással az alkalmazotti perekben kifejlődött ellenkező praxisra). A peres eljárás formái közt megtett, szubsztanciái ás t igénylő nyilatkozatok tekintetében hasonló szabályok állanak, mint a magánúton megteltekre. — így a közgyűlési határozat alaki okokból való megtámadása a felebbezési eljárás során ujabb okokkal ki nem egészíthető (Hit, T. VI, 128., P. IV 2170/1925.; az évszám nyilván sajtóhiba). Abban a tekintetben, vájjon a választott bíróság Ítéleténél: megsemmisítése iránt indított kereset kiegészít hetö-e uj okkal, a Kúria ugyanazon tanácsa egy éven belül két egymással ellenkező döntést hozott. Az egyk (P. IV. 313/192:)., Perj. D. XI. 18.) tagadólag válaszol a Pp. 785. §-ában megszabott 90 napos záros határidőre való hivatkozással; ez a szigorúbb felfogás is koncedálni látsziik annyit, hogy a kereseten tul, de a kilencven napon innen, még fel lehet hozni ujabb okot. Viszont a P. IV. 4750/1924. sz. itelet (közölve u. o. 49.) minden korlátozás nélkül megengedi ujabb ok felhozatalát. Szigorú ezzel szemben a praxis a végrendelet megtámadása iránt] indított perekben, ahol nemcsak nem engedi meg ujabb ok felhozatalát (MD. I. 102., 9063/9051. u. o. YU. 103, 4583/1912.; u. o. VI. 114.; 5591/911., u. o. XII. 108. kolozsvári tábla) annak dacára, hogy a kereset indítására, más határidő, mint a rendes elévülésé, minősen évs igy uj ok felhozása 32 év alatt voltaképp határidőli belül történnék, — hanem még azt is lehetetlenné teszi, hogy az ujabb okot ujabb keresetben lehessen érvényesíteni (MD. II. 164. 7939/1907.), vagyis elesik annak az értelmezésnek a lehetősége, hogy az ujabb ok tekintetbevételét az illető perekben alkalmazott régi perrendi szabályok gátolták meg. (Envhébb döntések: felhozható uj ok, ha alperes azt nem kifogásolja: MD. VI. 80., 5097/1911.; ha felperes csak a tanúvallomásokból nyert arról tudomást, u. o. V. 136., 11/1911.) A végrendelet érvénytelenítési perekben kifejlődött praxissal nincs ellentlétben az a másik, amely haszonbérlet megszüntetése (JH, 1929. 464., P.